Kommunikációs gyakorlat2

Kommunikációs gyakorlat2

A médiahatások folyamatai és modelljei

2016. április 10. - MMI Kommunikációs gyakorlat

Készítette: Czoch Blanka, Baranya Gábor, Bankó Balázs

Az eheti bejegyzésben a médiahatásokról és azok folyamatait fogjuk bemutatni. A média nagyon sok területen befolyásolja az életünket, ezért is érdekes terület ezen hatások vizsgálata. Mindennapjainkban a médiából átvett információk alakítják ki, és formálják véleményünket, hozzáállásunkat rengeteg témával kapcsolatban. Befolyásolásról azonban akkor eshet csupán szó, mikor az információt szolgáltató akarata szerint változik a vélemény.

Ezen médiahatásokról való gondolkodás sokat változott az idők során, ezt négy szakaszra különíthetjük el. Persze ez csak egy, a sok lehetséges értelmezés közül.

Az első a mindenható média: ez a szakasz a ’30-as évekig tartott nagyjából. A rádió, a sajtó és a film még relatíve új médiumoknak számítottak ekkor, és nagy hatalmat tulajdonítottak nekik az emberek. Eszerint a felfogás szerint a médiát irányítók nagyon sok szempontból tudták egy átlagember életét befolyásolni, akár mindennapi szinten. Véleményeket formál, meggyőződéseket és szokásokat változtat meg. A nagyhatalmak a világháborúban ezt a hatást nagymértékben kihasználták.

A második a nagyhatású média elméletének próbatétele: itt az előzőekben felvetett ideológiákat tesztelik a média hatalmának mértékével kapcsolatban. Ez a ’60-as évek elejéig tartott, és főleg a televízió által kiváltott hatásokkal foglalkoztak, a világháború után. Azt szerették volna mérni a kutatók, hogy hogy lehetne a televízión keresztül tervezetten tájékoztatni és meggyőzni az embereket.  De minél több változót vizsgáltak kutatásuk során annál nehezebb volt megállapítani a média szerepét.

A harmadik a nagyhatású média újrafelfedezése: ez a szakasz a ’60-as ébeket fedi le. Miután a kutatók kijelentették, hogy minimális a kapcsolat a média és a közvélemény között, sokan kételkedni kezted ebben. A televízió elterjedése nagyban befolyásolta az emberek napi rutinját, szerves része lett az életüknek. A további kutatások kimutatták, hogy a televízió nagy mértékben megváltoztatta a politikai kommunikációt is.

A negyedik a médiahatás, mint alkufolyamat:  az 1970-es években megjelent nézőpont. Eszerint a média a „népszerű” nézőpontokat közvetíti, ami széleskörben elfogadott és megbízható. Ez magába foglalja az információ átadását, és annak helyes  értelmezését és a rá adott reakciókat. Két fő csapásirány különböztethető meg: az egyik hogy a média társas alakzatokat épít, a másik, hogy az emberek is saját nézőpontot alkotnak a társadalmi valóságról és az abban elfoglalt helyükről. Ezek a nézőpontok kapcsolatban állnak a média által kínált nézőpontokkal.

A média által okozott változásoknak több fajtája lehetséges, amelyek végbemehetnek az egyén, a társadalom, vagy akár a kultúra szintjén is. Ezek közül a legfontosabbak:

  • szándékolt változás előidézése
  • nem szándékolt változás előidézése
  • kis változások előidézése
  •  változás elősegítése, amely lehet szándékolt vagy nem szándékolt is
  • a már létező megerősítésére (nincs változás)
  • változás megakadályozása (szándékosan szolgáltatnak egyoldalú vagy ideológiával átitatott tartalmat azért, hogy meggátolják a változást a szabálykövető nyilvánosság körében)

Bizonyos elképzelés média társadalmi szerepét a médiának az emberekre gyakorolt közvetlen hatásaként tekinti, és ha a médiahatásokról beszélünk, akkor, amikor a médiának az életünkben betöltött szerepére gondolunk. A kettő azonban nem ugyanaz. Egyrészt mindenki tisztában van azzal, hogy a külvilág eseményeit és olykor saját életünk eseményeit is csak a média révén érhetjük el. A tévéből ismerjük a bálnák életét és a rádiót hívjuk segítségül, ha tudni szeretnénk, miért állunk már hosszú ideje egy váratlan forgalmi dugó kellős közepén. Ugyanakkor a média közvetlen fogyasztói hatásával kapcsolatban meghökkentően ellentmondásosak az ismeretek. . Egy 2006-ban megjelent, a média káros hatásairól szóló kutatásokat összegző könyvben a két neves brit médiakutató, Andrea Millwood Hargrave és Sonia Livingstone is úgy véli, hogy ma is pontosan foglalja össze a helyzetet Wilbur Schramm, Jack Lyle és Edwin Parker nevezetes idézete. Amelyet 1961-es kutatásuk során fogalmaztak meg és így hangzik: „„…egyes gyerekekre bizonyos körülmények között káros hatással vannak bizonyos típusú tévéműsorok. Ugyanezen körülmények között más gyerekekre, vagy más körülmények között ugyanezekre a gyerekekre jótékony hatást gyakorolhat a televízió. Átlagos körülmények között a legtöbb gyerekre a legtöbbfajta televízió valószínűleg nem gyakorol sem különösebben káros, sem különösebben jótékony hatást” (idézi Hargrave & Livingstone, 2006: 24).

Ennek ellenére az írott médiaszabályozás, annak társadalompolitikája, a médiaaktivizmus és gyakran a médiaoktatás is a médiának a társadalomban betöltött szerepét a leginkább különféle, ilyen-olyan jellegű közvetlen hatásokként képzeli el. Ez az általunk használt forrás szerzője szerint egyrészt helytelen, mivel a média gyerekekre gyakorolt hatását nagyjából olyan pontosan lehet megállapítani, mintha (minden más faktort kizárva) az vizsgálnánk, hogy egy háromgenerációs családban milyen hatással van a nagypapa a gyerekekre. Másrészt ugyanakkor a hatások kergetése érthető fejlemény, mivel a médiahatások elképzelése minden kultúrának alapvető eleme.

 

Forrás:

http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/05_kozvetlen_mediahatasok

Olvasva:2016.04.09.

A bejegyzés trackback címe:

https://kommunikaciosgyakorlat2.blog.hu/api/trackback/id/tr28583596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.11. 19:45:01

Az e heti témát is érdekesnek tartottuk, valamint sok újdonságot is tartalmazott csapatunk tagjai számára. A média hatásairól való gondolkodás szakaszos felosztását fontosnak tartjuk, mivel eltérő korokban eltérő szereppel bírtak az egyes médiumok a közönség véleményének befolyásolására.
Az első szakaszban, a 30-as évekig terjedő időszakban mivel újdonságnak számított a tömegmédia, így az emberek nem voltak tisztában a befolyásoló hatásokkal sem. Ezzel valamilyen szinten párhuzamba lehet állítani az internet berobbanását, mivel ennek megjelenésekor is hajlamosak voltak az átlagos médiafogyasztók arra, hogy mindent szó szerint vegyenek és elhiggyenek, ami az interneten fent van.
A II. világháborúban bebizonyosodott, hogy szinte bármit el lehet hitetni a meggyőző kommunikációval, és hogy a politikában is jelentős szerepük van a tömegmédiumoknak. Ezt követően azonban egyre több a közvéleményt befolyásoló hatást azonosítottak a kutatók, ami elvezetett a nagyhatású média próbatételének, majd újrafelfedezésének időszakához. Ezekkel a szakaszokkal írható le a 90-es és a 2000-es évek időszaka az internet terjedésében, amikor már az olvasók is elkezdtek kérdéseket feltenni, valamint kialakult a kommentelés, mint véleménynyilvánítási forma, amely árnyalta az üzenetek értelmezését.
Végül pedig a médiahatás, mint alkufolyamat szakasza következett, a TV esetében ez a 70-es években, ahogyan a bejegyzésben is említették. Meglátásunk szerint az internet esetében ezt a fázist éljük át, a legtöbben megelégednek a sokakat érdeklő, átlagos és népszerű témákkal, amelyek egyre kisebb hatást váltanak ki a közönség tagjaiban. Emellett azonban megjelennek a felhasználók által közvetített tartalmak is az online felületeken, ami a mainstream mellett eltérő irányt mutat az eziránt érdeklődő médiafogyasztóknak.
A bejegyzésben felsorolt médiahatásokra is gyűjtöttünk néhány olyan mai példát, amely véleményünk szerint megfeleltethető ezeknek a kategóriáknak. Az egyén szintjén fellépő változás lehet az, ha valaki a gyakorta megjelenő főzőműsorok hatására maga is kedvet kap a gasztronómiához. Negatív és széles körben megjelenő példa, ha a gyerekek az agresszív cselekményű műsorok hatására maguk is agresszívabbá válnak a kortársaikkal szemben. A társadalom szintjén bekövetkező pozitív médiahatás lehet az, ha a társadalom tagjai közösen lépnek fel a nekik nem tetsző kérdésekben, például tüntetéseket szervezve, mivel tudják, hogy az erről készült tudósítással széles réteget képesek elérni. Negatív társadalmi hatás lehet azonban ugyanebből a példából fakadóan az, ha már csak a látványos tüntetéseket, szélsőséges megmozdulásokat látják lehetséges eszköznek az állampolgárok a véleménynyilvánításra, ezáltal elfelejtve a valódi követeléseiket. Pozitív kulturális hatásként az emberek toleranciájának növekedését említenénk, mivel a médián keresztül megismerhetik a többi kultúrát, vallást vagy kisebbséget, ezáltal csökkentve az elutasítást és az ismeretlentől való félelmet. Negatív társadalmi hatás azonban az a gyakran megjelenő jelenség, amely során a fiatal lányok irreális elvárásokat támasztanak magukkal szemben a médiában bemutatott torzított nőkép hatására.

Horváth Viktória, Jurás Alexandra, Mindum Luca

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.12. 12:29:03

Köztudott dolog lett mára, hogy a média rengeteg területen próbálja befolyásolni mindennapi életünket, ami ellen nehéz bármit is tenni. Lásd a tudatalatti befolyásolás szintjétől kezdve, a direkt reklámokig. De valójában milyen hatást gyakorol ránk (pozitív/negatív)? Valóban a médiából kiszűrt közvetett vagy közvetlen információkból alakítjuk ki a véleményünket és attitűdünket különöböző témákban? Nézzük végig a négy elkülönített szakaszt, ami bemutatja, hogyan is változott az emberek hozzáállása a médiához az évtizedek során. Az első szakaszban újdonságnak számított és szinte bármit képes volt elhitetni a ’30-as évek TV nézőivel, a rádió hallgatóival, a sajtó fogyasztóival a „mindenható média”. Mivel akkoriban a média jelenség még új műfaj volt, és éppen kialakulóban volt, rendkívül népszerű fogyasztási cikk lett. Az évszázad első felében még nem volt magas az iskolázottság, nagyok voltak a szociális különbségek a különöbző társadalmi osztályok között, kevesen kérdőjelezték meg a médiumok realisztikusságát. Éppen ezért, aki birtokolta ezeket a médiumokat, jelentős hatalommal bírt az emberek véleménye felett: a rengeteg munkás ember, aki kevésbé volt tájékozott mondjuk a politikában, vagy gazdaságban, feltétel nélkül elhitte, amit az újságok közöltek vele, majd ez alapján szavazott, ezek befolyásolták a hozzáállását a munkához, környezethez, az ország ügyeihez. A világháborúk között ezeket a lehetőségeket a nagyhatalmak ügyesen kiaknázták. Ezután következett a második szakasz, a „nagyhatású média elméletének próbatétele”. Ebben a szakaszban az a fő kérdés, hogy vajon mennyire terjed ki a média valódi hatalma? Ez az időszak egészen a ’60-as évekig tartott, és próbálták középpontba helyezni a TV műsorok hatásainak vizsgálatát. Elkezdődtek a vizsgálatok, hogy hogyan is lehetne növelni a média (konkrétan a televízió nézők) befolyásolását. Az emberek nagyon megkedvelték a filmeket, lassan már beleivódott a mindennapokba a TV fogyasztás, ami remek alkalmat biztosított az ideológiák és különböző életstílusok, vélemények közvetítésére. A harmadik szakaszban pedig újra felfedezték a nagyhatású médiát. A ’60-as évektől jelentős kételkedés alakult ki az emberekben azzal kapcsolatban, hogy többek állítása szerint nem befolyásolja a közvéleményt a média. Ezt nagyon erős túlzásnak tartották, hiszen egyértelműen belefolyt az emberek mindennapjaiba pl. a TV nézés. A rengeteg reklám és marketing fogás pedig bizonyítottan befolyásolja a véleményünket és a későbbi vásárlásainkat az üzletekben. Például, ha bekapcsoltuk a televíziót, és nem is figyeltünk rá oda, csupán háttérzajként is képes beférkőzni a fejünkbe, és később akár impulzív vásárlásra ösztönözni. Egyértelmű, ha egy népszerű filmben látunk egy számunkra nagyon tetsző ruhát, amit ott szponzoráltak, mindenképp meg akarjuk majd szerezni. Értékteremtő ez a folyamat, mert attól többnek érezzük magunkat, ha egy ilyen magas presztízsű filmben szerepelt dolgot mondhatunk a magunkénak, és ez a többi ember szemében is elismerést szül: ez a fogyasztói társadalom alapja. A negyedik egyben utolsó vizsgált fázis a „médiahatás, mint alkufolyamat”. A ’70-es években terjedt el az a nézet, hogy a média csupán azt közvetíti, aminek hírértéke van, plusz ezen felül csak azokat a nézőpontokat közvetíti, amelyek népszerűséggel bírnak. Ez azt takarja, hogy a média azokra a hírekre, információkra épít, amelyek széles körben elfogadottak, és próbál nem szélsőséges (szélsőségesnek számít: politikai színtéren mondjuk szélső jobboldali eszmék, vagy a hírekben pl. megrázó képsorok) tudósításokat közvetíteni. Csapatunk szerint ez a modern időkben már nem igaz, az emberek akik szélsőségesebb látókörrel rendelkeznek, nem elégednek meg a közmédia általt nyújtott információkkal, hanem a teljes tájékozottság, és a realisztikus kép kialakítása érdekében felkeresnek számos online forrást, és csak ez után hajlandóak véleményt alkotni, így próbálják meg elkerülni a hatalom általi manipulációt és a vélemény befolyásolást.

Antal Dorina, Králik Dóra, Rédai Mariann

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.12. 12:58:49

A mi csapatunk szerint is érdekes téma a bejegyzésben említett különböző korszakok szerint formálódó nézetek tanulmányozása. Ezek közül is számunkra a legizgalmasabb időszak a 20. század első fele, közepe volt. Abban az időszakban, amikor a rádió és a tv még nem volt annyira elterjedt, kevés irányító kezében csoportosultak a lehetőségek, nem volt annyi csatorna, mint manapság, a ma már előforduló pártatlan célú tudósítás még nem került előtérbe. Helyette a tv és a rádió is sikeres propaganda eszköze volt például a politikának. Gondolhatunk például Franklin Delano Roosevelt harminc részes rádióműsorára, a ’fireside chatsre’ (kandaló előtti beszélgetések), amelyet 1933-tól 1944-ig sugárzott a rádió. A műsorok során FDR az amerikai emberekhez szólt közvetlen hangvételben, barátainak szólítva a közönséget. Ez nagy újdonságnak és személyesnek hatott, ezért népszerűvé tette az elnököt. A második világháború idejében, az USA háborúba lépése előtt például a műsor keretében magyarázta el az embereknek, miért kell harcba vonulni, majd arra ösztönözte a közönséget, hogy szorgalmasan dolgozzanak a gyárakban, hogy a hadsereget rendesen el tudják látni fegyverekkel. A műsor keretében beszámolt a hadsereg helyzetéről, látszólag mindent elmondott az átlagembereknek a történésekről, hogy ők is bevonva érezzék magukat, a sajátjuknak érezzék a háborút – ha már földrajzilag távol álltak a nagy részétől. Összességében tehát ebben az időszakban a háború támogatása volt a műsor célja. Emellett léteztek olyan műsorok is, amikben az ellenséget állították be magának az ördögnek. Persze az ellenség oldalán sem volt hiány a média efféle kihasználásából. A náci Németországban például teljesen Hitler pártja döntött arról, mi jelenik meg a médiában. Míg Roosevelt eszköze egy intelligensebb, tudatosító manipuláció volt (nevezhetjük demokratikus propagandának), addig Hitleré egy jóval extrémebb formát öltött, a diktatúra leplezése nélkül, többek között a személyi kultuszát kívánta erősíteni (diktatórikus propaganda).
Vannak, akik úgy vélik, azért van szükség a média határozott irányítására, mert az általános közönség nem elég felkészült, hogy eldöntse, mi a fontos hír. Az ilyen nézetek bizonyos mértékben tartalmaznak igazságot, de erőltetésük egy elég disztópikus világhoz vezetne. Népszerű regények már felvázolták nekünk, milyen további formái és következményei lehetnek a média feletti egyeduralomnak.
Ha ugrunk egy nagyot a 2000-es évekbe, akkor is találhatunk megdöbbentő dolgokat a befolyásolás témájában. Az Egyesült Államokban például a média nagy részét öt vállalat irányítja. Ha ebben nem is érdemes nagyon mély mögöttes jelentéseket keresgélni, mert az ember lassan, de biztosan beleőrül az összeesküvés elméletekbe, elképesztő, hogy öt vállalat kezében van a döntés, előttük a lehetőség, hogy egységesítsék az emberek gondolatait. Összességében viszont valóban megfigyelhető, hogy a mainstream gondolkodásmódba nem illeszkedő ötletek vagy például előadók előbb-utóbb eltűnnek a süllyesztőben.
Mindent egybevetve tehát úgy tűnhet, hogy megint ott vagyunk, ahol a második világháború idején voltunk, hogy kevés ember kezében csoportosul a médiahatalom, csak most már nem annyira nyíltan dolgoznak politikai célzattal. Illetve fontos különbség, hogy az emberek bizonyos része a ma már a médiában (könnyebben is) elérhető választéknak köszönhetően tájékozottabb, tudatosabb, nem hisz el mindent a megmondó embereknek, így valamivel nehezebben manipulálható.

Bodolóczki Petra, Hamvas Patrícia, Krispán Orsolya Anna

felhasznált források:
culturexchange1.wordpress.com/2014/02/10/white-house-propaganda-broadcasted-on-the-radio-during-wwii/
vigilantcitizen.com/vigilantreport/mind-control-theories-and-techniques-used-by-mass-media/

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.12. 18:44:36

A média szerepe már kialakulásától fogva fontos szerepet játszott az emberek mindennapi életében és ahogy azt a bejegyzésben is olvashattuk, a ’30-as évektől kezdődően nagy szerepet tölt be a társadalomban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mára a médiaismeret önálló tantárgyként jelen van a felsőoktatásban, sőt olykor már a középiskolákban is. A média térhódításáról számos esszé és tanulmány készült már, illetve mi is több ilyen művet olvastunk az évek során, de a bejegyzésben ismertetett felosztással még nem találkoztunk. Érdekesnek tartottuk és általa kissé más szemszögből próbáltuk megközelíteni a témát.
Megjelenésének pillanatától kezdve a média vált a legfontosabb és az idő múlásával az első számú információforrásunkká. Szépen lassan eltűnt az iskola és a templom informáló és nézet-közvetítő szerepe. Amint azt a bejegyzésben is olvashattuk, a politika előszeretettel alkalmazza és alkalmazta már a világháborúk idején is a média ezen tulajdonságát.
A leginkább talán a következő példa mutatja, hogy mennyire igyekeznek kihasználni a médiát többek között a politikában is. Parlamenti közvetítések alkalmával a politikusok sokkal hevesebben érvelnek és támadják ellenfeleiket amennyiben működnek a televízió kamerák. Tulajdonképpen nem is a többi képviselőhöz beszélnek ilyen esetekben, hanem a televízió képernyő előtt ülő választópolgárokhoz. Szintén gyakran elgondolkozunk egy-egy koszorúzás, megemlékezés, sajtótájékoztató alkalmával, hogy mi lehet az igazi indokuk és vajon nem csak álesemények, amelyek egyetlen célja, hogy a média tudósítson róluk és valamilyen aktuális üzenetet ezáltal el tudjanak juttatni az emberekhez.
Más szempontból viszont a média is befolyásol bizonyos eseményeket, gondoljunk csak Diana hercegnő vagy a brit hercegi pár esküvőjére, amelyek kifejezetten a média kívánalmai szerint kerültek megrendezésre, elsődleges szempont volt, hogy a különböző médiumok a lehető legjobban tudják közvetíteni. A média nemegyszer befolyásolja az egyes országok politikai közéletét is, például oknyomozó- és tényfeltáró riportok elkészítésével.
Hasonlóan ahhoz, ahogyan a ’60-as években sem tudták egyértelműen kimutatni a média véleményformáló és meggyőző szerepét, úgy ez a mai világban sem egyszerű. Az internet megjelenésével és előre törésével még komplexebb és sokrétűbb lett a média fogyasztás, illetve tudósítás. A gyermekek, akár már 6-7 éves korban, sokkal otthonosabban mozognak az internet világában, jobban kezelik az okostelefonokat, táblagépeket, illetve a rajtuk futó alkalmazásokat, mint azt szüleik vagy nagyszüleik valaha tették. Sokszor könnyedén hozzáférnek olyan tartalmakhoz is, amelyek számukra káros információt tartalmaznak és lassítják a szellemi, valamint érzelmi fejlődésüket.
A hetvenes években elterjedt nézet, amelyet a bejegyzésben is említettek, miszerint a média a népszerű, széles körben elfogadott nézőpontokat közvetíti, a tematikus televízió csatornák megjelenésével megdőltek. Ugyancsak megtalálható a pártok szerinti differenciálódás a különböző médiumok között. Gyakran rámondja a közvélemény egy-egy újságra, rádió- vagy televíziócsatornára, hogy „jobbos” vagy „balos”, annak megfelelően, hogy melyik politikai párthoz érzik közelinek az adott médiumot. Viszont az eredeti hetvenes évekbeli nézet csak részben elvethető, hiszen hiába érzünk bizonyos médiumok esetében elfogultságot, a témák, amelyeket feldolgoznak és közvetítenek általában megegyeznek minden médium esetében. Vannak „slágertémák”, melyekre gondolkodás nélkül tudna bárki példákat sorolni, tehát ilyen szempontból még mindig áll az állítás.
Záró gondolatunk kissé eltér a bejegyzésben felvetett problémáktól, mert egyet értünk azzal, hogy nem lehet egyértelműen megállapítani a média gyerekekre gyakorolt hatásáról, hogy pozitív vagy negatív, valószínű inkább a kettő keveréke és számos más tényezőtől is függ, inkább egy másik aspektusra szeretnénk rávilágítani. A médiában megjelenő hirdetések vitathatatlanul hatással vannak a társadalomra, gondoljunk csak a tökéletes testű nőkre, a hófehér fogú és csillogó hajú modellekre, akikkel kapcsolatban hajlamosak vagyunk elfelejtkezni a Photoshop kínálta lehetőségekről és akik így óhatatlanul is példaképpé válhatnak.

Készítette: Ivancsó Roland, Késmárki Diána, Keszthelyi Lívia

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.12. 23:44:43

Csapatunk minden egyes tagjának érdekes és fölöttébb informatív az e heti téma, azaz a médiahatások folyamatai és modelljei. Véleményünk szerint ez a témakör jól illeszkedik a mai médiafogyasztási szokások tanulmányozásába, mivel minden egyes eltérő időszaknak megvoltak a modelljei és ezekből akár megérthetjük a média emberekre gyakorolt hatását, vizsgálhatjuk az emberek véleményében, cselekedeteiben bekövetkezett változásokat.
A sok lehetséges értelmezés közül a blog bejegyzésben említett médiahatásokkal foglalkozó elmélet négy szakaszát ugyan nagyon érdekesnek és nagyon jó elemzési és értelmezési szempontnak gondoljuk, viszont kommentünkben a négy szakasz közül a negyedikkel, azaz a médiahatás, mint alkufolyamattal fogunk foglalkozni. Azért ezt a szakaszt választottuk kommentünk témájának, mert ez áll a legközelebb a mindennapjaink médiahatásokhoz, illetve konkrétan a mindennapjaink médiahatását írja le. Úgy gondoljuk fontos megérteni és átlátni napjaink médiájának a szerepét, illetve tevékenységét, mert így életünk során könnyebben oda tudunk figyelni a média befolyásoló képességére és okosabbak lehetünk annál, minthogy hagyjuk magunkat megvezetni vagy akár irányítani.
Az e heti blog szerzői említették az elméleti elemzésre hivatkozva, hogy a média az csupán a „népszerű” nézőpontokat közvetíti az emberek felé. Ez azt jelenti, hogy a média vállalatok megkapják az információkat, híreket a nagyvilágból és azt egyszerűen, tényközlően, érhetően, saját vélemény vagy bírálás nélkül adják tovább a médiafogyasztóknak. Felmerül itt is a már félév közben sokszor emlegetett, úgynevezett „kapuőr” szerepe, mivel az elmélet lényeges része a médiafogyasztók körében „népszerű” tartalmak, nézőpontok. Ezeket a tartalmakat vagy nézőpontokat csak folyamatos kutatásokkal és megkérdezésekkel tudhatják meg napról napra. Véleményünk szerint manapság a média tevékenységgel foglalkozó vállalatok nem fordítanak elég időt és energiát a fogyasztóik magatartásának a kutatására, vizsgálatára, ennek több oka is lehet, vagy nincs elég pénzügyi keret hozzá vagy csupán a médiavállalat hozzáállása, magatartása nem azt tükrözi, mint amit az elméleti leírás gondol.
Azt érezzük, hogy a média világában jelen van egy olyan befolyásoló hatás, amely mögött valamilyen nagyobb hatalom állhat és a számukra „népszerű” hírekkel, véleményekkel és nézőpontokkal látják el a fogyasztókat, azaz minket. Így valóban megjelenik a média fogyasztókra gyakorolt hatása, amivel akár vissza is élhetnek és elterelhetik az emberek figyelmét, a médiának fontosnak tartott nézőpont ellen szóló információkról, hírekről.
Ezeket végiggondolva a média nézőpont befolyásoló hatása, véleményünk szerint változott az 1970-ben kialakult nézőponthoz képest. Legalábbis gyakorlati szempontból mindenképp máshogy működik, mint ahogy azt régebben gondolták. Viszont azt is el kell fogadnunk, hogy ha a mindennapjainkban a médiavállalatok az elmélet szerint közölnék a nézőpontokat az emberek felé, akkor tökéletesen működne a rendszer a fogyasztók szemével nézve, viszont elveszítené k a nagyhatalmat a befolyásolás lehetőségét.
Összességében lényegesnek találjuk a különféle modelleket és megtudhatjuk belőlünk, hogy régebben milyen nézőpontok alakultak ki a média befolyásoló hatásáról, illetve napjainkra ezek milyen hatással lehetnek. Fontosnak tartjuk az elméletek frissítését, illetve új elméletek kialakítását. Ebben a rohanó világban napról napra változnak a médiafogyasztási szokások, lassan a napi híreket okos kontaktlencsével olvassuk munkába vagy iskolába menet, esetleg elővesszük például a Samsung GearVR-unkat és azon keresztül nézzük meg három dimenzióban a napi híreket, mintha a helyszíneken lennénk. Izgatottan várjuk, hogy a jövőben milyen médiahatások lesznek jelent a mindennapjainkban, illetve ezekre a hatásokra milyen elméleteket alakítanak ki a kutatók.
Almádi Gábor, Ábrahám Lili, Gőz Viktor

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.13. 09:35:13

A modern kommunikációs eszközök megjelenése teljes mértékben megváltoztatta a médiahasználati szokásainkat, információszerzési gyakorlatunkat, valamint a szabadidőnk eltöltésének módját. Mivel a média mára igen szorosan összefonódott a mindennapi életünkkel, így a média és a közönség viszonyát tekintve jogosan merülhet fel a kérdés, hogy befolyásol-e a média és ha igen, hogyan. Ahogyan a blogbejegyzésben is olvashattuk: csak akkor tekinthető befolyásolásnak a média hatása, ha médiaszolgáltató akarta szerint változik a közönség véleménye. A történelemben számos példát láthattunk már média általi manipulálásra, így kijelenthetjük, hogy a média igenis képes befolyásolásra és a példákon keresztül az is világossá válik, miként teszi ezt. (Diktatúrás példák) Azonban, ami a blogbejegyzéssel kapcsolatban még elgondolkoztathat minket, az nem más, mint a média befolyásoló hatalmának aktualitása. Tehát napjainkban Magyarországon mennyire jellemző, hogy manipulál a média? Ez csak egy diktatúrában fordulhatna elő vagy akár jelenleg is megtörténik? Mivel a manipuláció egyik lényeges eleme, hogy az alany nincs tudatában a befolyásolásnak, így ezt a kérdést nehéz lenne megválaszolni. Emellett szóba kerülhet még a manipuláció etikussága is, mely ugyancsak disputa tárgya lehetne. Lehet egyáltalán a média befolyásolása pozitív dolog, még ha jó célt is szolgál vagy a manipulálás minden körülmények között elítélendő?
A manipuláció része a mindennapi életnek, menjünk csak be egy női ruhaboltba, ahol az eladó hölgy megpróbál meggyőzni minket arról, hogy ez a ruha milyen jól áll. Sajnos ez sokszor nem igaz, pedig ő mindössze par forint jutalékot kap ezért a ruhaért. Vajon másképpen van ez akkor is, hogyha nagyobb a tét? Szerintünk nem. Ezért kifejezetten fontos, hogy minden lényeges információt több nézőpontból is megvizsgáljunk ezzel növelve az esélyét annak, hogy valósághoz közeli információkat szerzünk. Magyarországon is kimondta a bíróság, hogy az állami tévécsatorna manipulálja a híreket. Miért lenne ez másképpen egy autoriter országban? Mint mar egy korábbi kommentünkben megemlítettük Oroszországban Putyin a média 92%-at befolyása alá helyezte. Mindössze egy kisebb rádiót hagyott meg az ellenzék számára. Úgy véljük, hogy amennyiben ennek nem lenne érdemleges hatása nem költött volna erre az akciójára olyan óriási nagyságú összegeket és kockáztatta volna kisajátításokkal hatalmát. Kína is óriási összegeket költ az internet cenzúrázására és saját honlapok elkészítésére, mint például a kínai Facebook vagy Twitter. Ezeken az oldalkon nem sokáig maradnak fent kormánypárti vélemény nélkül a posztok, ha egyáltalán fent maradnak. Véleményünk szerint a manipuláció a demokráciákban is jelentős, mert a szövegkörnyezet apró változtatásai is teljesen más hatást érhetnek el az olvasóknál, nézőknél. Felhoznánk példának a terrorizmust. Hogyha egy keresztény ember tart mészárlást, mint például 2011-ben Utoya szigetén Adreas Behring akkor az elmeállapotát okoljuk, ha viszont egy muszlim ember csinálja ugyanezt akkor azonnal a vallását okoljuk, holott lehet semmi ilyen háttere nem volt. Erre az asszociációra nagy hatással volt a média manipulációja szerintem és a hatásvadászat. A jelenlegi helyzetben, amikor Európába egyre több muszlim áramlik be egyre nagyobb eséllyel fognak bűntényeket elkövetni. Amennyiben egy muszlim ember egy európai embert fog megölni teljesen mindegy milyen indíttatásból azonnal azt fogjuk hallani, hogy ez a vallásuknak köszönhető és terrorcselekmény. Ugyanakkor a manipulációnak pozitív hatásai is lehetnek, amikor valakit egy „eléthetetlen” cél felé támogatunk azzal, hogy nem mondjuk el neki az igazat.

Készítette: Hajzer György, Molnár Zsófia, Rosta Szófia

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.13. 09:50:11

A média hatásait vizsgálva nagyon érdekes volt olvasni, hogy egyes különböző korszakokban hogyan vélekedtek a médiáról. Napjainkban, amikor az életünket szinte el sem tudjuk képzelni a média jelenléte nélkül, elgondolkodtató, hogy vajon tényleg elmúlt-e a média mindenhatósága, vagy, hogy mennyire nagyhatású. Ha azt nézzük, hogy mennyire képes manipulálni és befolyásolni, akkor a mai napig azt mondhatjuk, hogy megmaradt a média mindenható szerepe. Nagyon sok ember kizárólag egyes médiumokból tájékozódik, az információknak, amiket szerez ez az egyetlen forrása, ebből az következik, hogy egy olyan átalakított, a médium saját képére formált információval néz szembe az egyén, ami egyértelműen manipuláló hatással van rá. Továbbá vegyük példának azt, hogy sokan a digitális átállás után a televíziójukhoz nem tudtak/akartak venni olyan eszközt, aminek a segítségével tudják fogni a digitális jelet is, így számukra három csatorna maradt meg. Ebben az esetben ők arra vannak kényszerítve, hogy ebből a három csatornából tájékozódjanak. Természetesen mondhatjuk, hogy nem a televízió az egyetlen információforrás, sőt közel nem az egyetlen, hiszen számos lehetőség rendelkezésre áll, de mégis úgy gondolom, hogy ez is azt mutatja, hogy a média még mindig mindenható valamilyen tekintetben. Egyszerűen nem tudunk kitérni előle, nincsen olyan opciónk, hogy teljesen kiszálljunk a média világából, mi ez, ha nem mindenhatóság?! Az, hogy mennyire nagy a média hatása vitathatatlan, ez összefügg azzal, hogy mindenható. Emellett azonban azt is megfigyelhetjük, hogy egyes médiumok kiemelkednek a többi közül azzal, hogy nagyhatásúak, erre szintén kiváló példa a televízió, vagy napjainkban digitalizáció hatására az internet. Ezeknek a használata, nézettsége/látogatottsága meghaladja a többi eszközt, rengeteg embert érnek el, így alkalmasak arra, hogy befolyásolják a közönségüket.
Nyilvánvalóan nem csak a negatív oldalát kell megvizsgálni, ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk a hatásairól. Nézzük a média hatásainak pozitív oldalát! Pozitív hatásként elmondhatjuk, hogy ha nem lenne média, akkor nagyon nehézkes lenne a tájékoztatás és a szórakoztatás funkcióját betölteni. A média elengedhetetlen részévé vált az életünknek, ezt kár tagadni. Mindannyiunk számára fontos szerepet tölt be a média, hiszen nézünk televíziót, internetezünk, stb. A legfontosabb az, hogy megfelelően kezeljük a kialakult helyzetet és ne engedjük azt, hogy a média mindenhatóvá váljon az életünkben.
Összefoglalásképpen annyit tennék még hozzá, hogy a hatások véleményem szerint nem változtak, ugyanezek érvényesülnek napjainkban is, mint amelyek az egyes korszakokban dominánsak volt, sőt néha mindegyik hatás egyszerre is tud érvényesülni. Ahol változás történt, az emberi tényező. Az emberek nagyon sokat változtak, ahogyan fejlődött a technológia, úgy fejlődtek ők is ezzel együtt. Napjainkban már egy sokkal tudatosabb fogyasztó/néző/olvasó/látogató áll szemben a médiumokkal, aki tisztában van azzal, hogy befolyásolni akarják őt, ez ellen védekezik, nem hisz el mindent, amit a médiában lát, szeret több forrásból tájékozódni és csak ezután véleményt alkotni. Tehát egy sokkal felkészültebb fogyasztóval állunk szemben, aki szeretné a tartalmakat önállóan is alakítani, aki hitelesebb forrásnak tartja a szájreklámot és a többi fogyasztó véleményét, mint a hagyományos reklámokat. Így a médiának is szüksége van valamilyen szintű alkalmazkodásra, hiszen ez az egyetlen esélye arra, hogy továbbra is kedveljék a fogyasztók. Emiatt, bár a mérleg nyelve még mindig arra dől el, hogy a média befolyásol és mindenható, sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet, mint régebben.

Készítette: Szabó Nikolett, Tóth Eszter, Zsoldos Vanda

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.13. 09:53:41

Az eheti téma legnagyobb érdekességét a média kialakulása és, mellett párhuzamosan, az emberekre gyakorolt hatásának vizsgálata adta. A média, annak fogyasztói viszonyának egyik megválaszolatlan kérdése, hogy a média milyen hatással van az emberek gondolkodására és viselkedésére. Azt tudjuk és bizonyított is, hogy valamilyen kapcsolat fennáll közöttük. Ez megmutatkozik a média fejlődési szakaszaiban, illetve a modern tömegkommunikációs eszközök megjelenésében, ami nagymértékben változtatta meg és alakította át az életünket. Annyit elmondhatunk, hogy a média vált a legfontosabb információforrásunkká.

Ennek kezdete az 1920-as és 1930-as évekre vezethető vissza, ahogy a blogbejegyzésben is kifejtették. Ezen években a média nagy és közvetlen hatást gyakorolt az emberekre. Az újdonságnak számító információforrások ekkor a nyomtatott sajtóból, filmekből, filmhíradókból, köztéri plakátokból illetve rádióból tevődtek össze. Ezekben az időkben az emberek, mint befogadók működtek, egyirányú kapcsolat és kommunikáció állt fent a média és fogyasztói között. A közönség passzív szerepben játszik, és nem volt módja a visszacsatolásra illetve a média befolyásolására.

Az 1940-es évekre, a média fokozottabb elterjedésének köszönhetően egy új hatás mutatkozott, amely szerint a média csak kismértékben képes hatni az emberek gondolkodásmódjára, csekély mértékben, közvetett módon tudja befolyásolni a közvéleményt. Úgy vélték, az emberek ezekben az időkben már kritikus résztvevői a tömegkommunikációs folyamatoknak, véleményüket nagyobb mértékben alakítja a környezetük, a család vagy a munkahelyi személyközi kommunikáció, mint a tömegkommunikáció. Az emberek megtanulták kezelni az akkor őket érő információmennyiséget, és szelektáltak a számukra releváns információkra.

AZ 1960-as és 1970-es évekre a média ismét nagy társadalmi hatással volt a közönségére, ennek magyarázata a televízió nagyobb elterjedésében és kihasználtságában kereshető. A televíziózás közvéleményre gyakorolt hatása sokkal nagyobbnak látszott, mint az addig előtérben lévő rádió és nyomtatott sajtó. A televízió vált az emberek elsődleges információforrásává, kiszorítva az addigi személyes kapcsolatokra épülő tájékozódást. Felerősödött a média szelektivitása, mivel a valóság bizonyos elemeit előnyben részesítette, bizonyos információkat háttérbe szorított.

A következő nagy változást az 1990-es és az ezredforduló hozta magával, az internet térnyerésével. Ezt az időszakot a mai napig érezhetjük, az internet vált a televíziózás mellett az egyik legnagyobb befolyással bíró médiummá. Az emberek a nagy információmennyiséget megszűrve, a nekik érdekességgel bíró hírekre szűkítik. Döntéseinkhez szükséges információk többségét a médián keresztül szerezzük be, így a korábbi hírszerző forrásaink, mint a család vagy referencia csoport, kisebb szerepet kap életünkben. Ezt szemlélteti a tanulmányaink során az a tény is, hogy információszükséglet esetén első körben az internethez fordulunk segítségért, és csak másodlagos megoldásként keresünk fel egy szakirodalmat, szakkönyvet vagy esetleg egy hozzáértő szakembert.

Az emberek többsége azokat a híreket tartja relevánsnak, amelyek a televízióban illetve a nyomtatott sajtóban kiemelt helyen szerepelnek. Számos eset mutatja, hogy a média gyakran más oldalán közvetíti az eseményeket. A szakirodalomban bemutatott példa is ezt igazolja: a parlamenti közvetítések alkalmával a parlamenti képviselők a megszokottnál nagyobb hévvel és indulattal szólalnak a fel az üléseken, a televízió kamerák felvételei miatt. Ezen alkalmakkor a képviselők nem a parlamenti gyűlésen résztvevőkhöz, hanem a televízión keresztül a potenciális választópolgárhoz szólnak. Ez a tény azonban nem vonja maga után az azonnali befolyásolhatóságot.

Zárógondolatként fontosnak tartjuk megkülönböztetni a média tájékoztatási és befolyásolási szerepét. „A tájékoztatás esetében az üzenet címzettje józan megfontolások alapján mérlegel és dönt arról, hogy megváltoztatja-e a véleményét és a magatartását, vagy sem. A befolyásolás esetében viszont az üzenet címzettjének a kommunikátor akaratának megfelelően változik a véleménye és a viselkedése.” (Bajomi-Lázár, 2006)

Készítették: Beregszászi Attila, Esztergálos Dorottya, François Vivien
Forrás: Bajomi-Lázár Péter (2006): Manipulál-e a média?, elérhető: www.mediakutato.hu/cikk/2006_02_nyar/04_manipulal-e_a_media/, letöltés ideje: 2016. április 12.

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.04.13. 10:55:38

A mai ember számára egyértelmű, hogy a média nagy befolyással van az életére és a viselkedésére. A média egyértelmű befolyásolásáról viszont csak akkor beszélhetünk, ha az információ szolgáltatójának akaratának megfelelően változik a véleményünk és annak megfelelően viselkedünk.
A médiahatásokról való gondolkodásnak négy szakasza állapítható meg:
1) Az első szakasza a médiahatások történetének a mindenható média, ami a 30as évekig tartott. Ezekben az időkben a médiumok még újnak számítottak és az emberekre ezáltal jóval nagyobb hatást gyakoroltak. Nem gondolták, hogy a médiumok manipulációk eszközei lehetnek és bíztak az általuk közölt információkban.
2) Ezután következett a nagyhatású média elméletének próbatétele, amikor már tudatosan elkezdték vizsgálni a média emberre gyakorolt hatását. Ez a szakasz a 6öas évek elejéig tartott.
3) A harmadik szakasza a médiahatások vizsgálatának a nagyhatású média újrafelfedezése. Ekkor a az emberek életének már kezdett mindennapi részévé válni a média. A televízió ekkor már befolyásolta az emberek mindenapjait hatással volt gondolkodásukra.
4) Végül a negyedik gondolkodásmód a médiahatásokról a médiahatás, mint alkufolyamat, különválasztja az emberek és a saját véleményét és a televízió ezeknek megfelelően a népszerű nézőpontokat közvetíti.
A médiának lehetnek meglehetősen pozitív és negatív hatásai is. Pozitív hatása például az, hogy az emberekhez széleskörűen eljutnak az információk. Így sokkal okosabb és tájékozottabb lehet a társadalom azon rétege, amely értékes információkat tartalmazó médiumokat vesz igénybe. Vegyük például a National Geographic vagy a Sectrum csatornákat. Azok egyértelműen pozitív hatással vannak az érdeklődő emberekre, fontos szerepet játszanak az értékes információk átadásában. Viszont nem csak értékes információkat közöl a média. Az is megtörténhet, hogy az emberek figyelme elterelődik olyan irányba, ami teljesen haszontalan és igénytelen szórakozást jelent. Ha ilyenekkel kötik le az agyukat és idejüket az negtív az életüket nézve. Például ha a délutánját az ember valóságshowkal tölti ahelyett, hogy valami aktív tevékenységet végezne. Tehát nagy szerepe van magának az embernek is abban, hogy a médiának a hatása mennyire van rá pozitív vagy negatív hatással. Az ember nagy mértékben maga válogathatja meg, hogy milyen médiumokat és milyen tartalmakat fogyaszt. Ezentúl az is változó, hogy ki mennyire hiszékeny. Mert igenis manapság a média már egy nagyon erős befolyásoló eszköz. Növelni akarják a fogyasztásunkat és a költekezéseinket, befolyásolni akarják politikai nézetünket és véleményünket. Figyelem elterelést is alkalmazhatnak a hírekben, hogy egy helyi botrányt nemzetközi katasztrófákkal ellensúlyoznak. Tehát a médiában résen kell lennie az embernek, hogy mire fordítja figyelmét és az ott hallott, látott információkat mennyire hiszi el.
Nem csak információs tekintetben vizsgálhatjuk a médiát. De az emberek viselkedésére és küllemére is hatással lehet. Például minden időkben az aktuális szépségideál meghatározásában is nagy szerepet játszott a média. A divat az abszolút egy média által befolyásolt jelenség. Az emberek akár tudatlanul de tudatosan is követni kezdték a tévében megjelent hírességek öltözködését.
A művészetek közül pedig főleg a zene az amelyet a médiumok befolyásolnak. Az ember kénytelen azt hallgatni a rádióban, amit éppen leadnak amikor azt hallgatja. Ha a rádiós zenéket ki akarja kerülni akkor egy másik médiumot kell választania ahol jobban válogathat.
Tehát a média hatással van ránk, de mi azt tudatosan kontrollálni tudjuk, ha tudatos fogyasztók vagyunk.
Bacsa Zoltán, Pepó Viktória, Bolvári Bence

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.05.06. 08:08:17

A média hatásait vizsgálva mindenképpen szót kell ejtenünk annak befolyásoló, illetve véleményformáló hatásáról. Akarva akaratlanul is minden nap találkozunk a minket körülvevő médiumokkal, például rádió, televízió vagy nyomtatott sajtó formájában. Sokan azonban ennek ellenére is úgy gondolják, hogy a média a hatalmas „zaj” ellenére nem feltétlenül van befolyásoló hatással életünkre, gondolkodásmódunkra. A cikk szerint befolyásoló hatásról csak is akkor beszélhetünk, amikor a vélemények a befolyásoló által képviselt álláspont irányába változnak. Természetesen az idő múlásával változnak az emberek szokásai is, emellett a kulturális, társadalmi környezet, és természetesen a média is, és annak megjelenése, szerepe az emberek gondolkodásmódjában. Eszerint 4 csoportot különböztetünk meg. Az első a „mindenható média”, amely a 30-as évekre volt jellemző elsősorban, amikor még például a rádió, televízió új médiumoknak számítottak. Pont emiatt a média ekkori megjelenési formája hatalmas tömegeket volt képes megmozgatni. A világháború idején, ha például belegondolunk, hogy a nagy vezetők, mint például Adolf Hitler hogyan és milyen hatékonysággal kommunikált több ezer emberrel, rögtön látjuk az akkori médiumok „tömegmozgató” hatásait. A rádión, televízion keresztül csak a propagandabeszédeket lehetett hallgatni, az emberek pedig ha akarták, ha nem, életük szerves részét képezte. Következő csoport a „nagyhatású média elméletének próbatétele”, melyben a világháborús időszak után vagyunk már, és a médiumok közül leginkább a televízió és annak hatásai álltak a középpontban. Kutatásokkal szerették volna mérni, hogy mennyire lehetséges a televízión keresztül elérni és megszólítani az embereket, mennyire befolyásolja az életüket. Véleményünk szerint ebben az időben ez még csak kezdetleges fázisban volt, azonban a tömegeket megmozgató hatása már ekkor is érvényesült, viszont a sok változó miatt még nehezebben lehetett vizsgálódni és következtetéseket levonni. Következő lépés a „nagyhatású média újrafelfedezése”, amely az első nagyobb lépés a televíziózás terén, a 60-as évektől kezdve a televíziónézési tendencia felfelé ívelt, átszabta az emberek mindennapjait. Emlékszem, hogy mikor kisgyerek voltam és sokat néztem a TV-t anyukám rendszeresen felhozta az ő gyerekkorából a történeteket, és elmesélte, hogy mikor 7-8 éves volt, mennyire nagy dolognak, és újdonságnak számított a televízió. Ekkor még csak nagy szűk réteg rendelkezett televízióval, ezért úgymond kiváltságnak számított. A választék csatornák terén nyilván lényegesen kevesebb volt, de az emberek élvezték az új, elterjedt televíziózási trendet. Az utolsó fázis „a média, mint alkufolyamat”. A 70-es évektől beszélhetünk arról az időszakról, amikor a média asszociációi a bizalommal és elfogadással társultak, és emellett a befolyásoló szerepe is erősödött. Ez abból állapítható meg, hogy az emberek egyre többet beszéltek a média világáról, a közvetített tartalomról, és ez átalakította a társas kapcsolatokat is. Úgy gondoljuk, hogy innentől kezdve beszélhetünk igazából a médiának a befolyásoló hatásáról. A későbbiekben ezek a hatások csak egyre erősödtek. Ha csak napjainkra gondolunk, nincsen olyan beszélgetés, ahol a médiában szereplő aktuális témák vagy valamilyen formában közölt tartalmak ne jelennének meg. Itt a televízión kívül természetesen gondolok a közösségi médiára, rádióra, újságokra és lényegében minden médium ide sorolható. Ennek pozitív és negatív hozadékait egyaránt érzékelhetjük. Sajnos a megjelenő tartalmak között nem csak hiteles és megbízható információk születnek, és ezeknek a szelektálása elég nehéz. Sok ember a média alapján formál véleményt, és ez nem minden szituációban feltétlenül helytálló. A média szabályrendszere elég szigorúan felügyelt rendszer, viszont a tartalmakat lehetetlenség teljes egészében megszűrni hitelesség alapján, ezért az emberek szubjektív véleményezésére vannak bízva. Véleményünk szerint az arany középutat kell megtalálni, ami alatt azt értjük, hogy természetesen tájékozódni kell, a média által közölt tartalmakkal jó tisztában lenni, viszont nem lehet ez a fő véleményformáló elem. Saját véleményünket a médiától meg kell próbálni elkülöníteni, és nem azt közvetíteni.

Készítette: Krasznai Gréta, Mosberger Evelin
süti beállítások módosítása