A közönség kifejezést rengetek esetben használjuk, ezért sok féle képen tudjuk meghatározni. A koncerteken hallgatóközönség, a moziban nézőközönség, a múzeumokban látogatóközönségről beszélünk, de a szórakoztatáson kívül is használatos ez a kifejezés. Egy szakmai konferencián az előadó feláll a pódiumra és megosztja tudását az ott összegyűlt közönséggel. A tömegkommunikáció is egy eszköz, amin keresztül például a média eléri az embereket, a közönséget.
Nightingale 4 csoportot határozott meg az értelmezésre:
- „az összegyűlt emberekként”, ez azon emberek összessége, akiket egy adott időben egy adott médiatermék elér
- „célba vett emberekként”, azok az emberek, akiket a kommunikátor meghatároz, és akiknek előállítja a tartalmat
- „történésként” a befogadás élménye, a hétköznapok egy élménye, aminek környezetét a hely és egyéb jellemzők adják
- „hallószervként” vagy „hallóképességként”, ez olyan esetre utal, amikor a közönség szerves, aktív része a műsornak
Mint már említettük a közönség fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat, piacként is felfogható. Ez esetben a potenciális vagy tényleges emberek összessége, akik nincsenek egymással kapcsolatban, esetükben nem létezik a közösségi identitás. Csak ideiglenesen jönnek létre. Demográfiai, társadalmi, gazdasági jellemzőik eltérőek.
Ang szerint a média intézményeknek nem áll érdekében, hogy behatóan tanulmányozzák a fogyasztókat, mivel ők a hirdetőket akarják magukhoz vonzani, és ehhez elegendőek a jó nézetségi adatok. Ezzel a felvetéssel mi nem tudunk egyet érteni. Gondolkodásunk szerint ahhoz, hogy elérje egy csatorna a kívánt nézettségek vagy egy magazin számára megfelelő számban tudja értékesíteni termékét fontos, hogy olyan tartalmat közvetítsen, amire a célcsoportja kíváncsi. Amennyiben nem elégíti ki az igényeiket, fogyasztókat veszít, csökken a népszerűsége és a hirdetők elpártolnak tőle. E mellett, ha nem ismerik saját közönségüket, akkor kevésbé hatékonyan tudják magukat eladni, nem tudják megmondani rajtuk keresztül kit lehet elérni, melyik célcsoportot érdemes velük megcélozni, pedig a hirdetők ezeket a szempontokat mérlegelik.
Úgy véljük, ezen nézetünket alátámasztja a rengeteg közönség kutatás, amik szerteágazó témakörökben, különböző kérdésekre keresik a választ. Egyes kutatások saját, egyéni céllal rendelkeznek, a közönséget a kutatás kontextusának megfelelően értelmezi, és annak megfelelő módszerrel kutatja. A különféle céloknak megfelelően tudjuk csoportosítani a közönségkutatást:
Médiaközpontú célok:
- a közönség hirdetéssel való elérésének céljából végrehajtott mérések (pl: nézetség)
- a közönség választással kapcsolatos viselkedésére való hatás céljából
- a közönségpiacon felmerülő új lehetőségek keresése céljából
- kibocsátó szempontú tesztelés
Közönségközpontú célok:
- a közönség kiszolgálására irányuló tevékenységek
- a médiateljesítmény értékelése a közönség szempontjából
- a közönség döntései és médiahasználat mögötti motivációk, okok
- a közönség jelentésértelmezésének feltárása, tényleges hatások megismerése
- a médiahasználat kontextusának feltérképezése
A két féle központú kutatások eredményeit természetes érdemes együtt kezelni, segíthetnek az adatok megértésében. Napjainkban a fogyasztók megértésében, a célcsoport képzésben egyre nagyobb szerepet kap az életstílus, a kulturális háttér megértése. Ezen tényezők a média számára is fontosak. A médiafogyasztási szokások kialakításában nagy szerepe van a családnak és a közvetlen környezetnek, a barátoknak. Például egy kisiskolás gyerek médiafogyasztását még könnyebben tudja befolyásolni a szülő, mint egy tinédzserét. Meghatározhatja, mit néz meg és mit nem, milyen készülékekkel rendelkezik, és azt mikor használhatja. A tinédzserek esetében is ez feltételezhető, de ennél a korosztálynál már megjelenik a társadalmi nyomás, a barátok befolyása.
A tömegmédiában két szinten képződik a közönség; mikor és makro szinten, e mellett a forrás alapján is elkülöníthető a képződés; társadalmi és média forrás. Mikro szinten társadalmi forrásból eredő csoportosulást élményközönségnek nevezzük. Ugyan ezen a szinten médiából eredeztethető csoportot csatorna- vagy tartalomközönségként azonosítható. Makro szinten társadalmi hatásra létrejött közönség a társadalmi csoport vagy más néven a nyilvánosság. Szintén makro szinten a média hatására létrejövő csoportosulás a médiumközösség. Tehát két tényező van hatással a tömegmédiában kialakuló közönségekre. Az említett példánál maradva egy tinédzsernek központi téma a közösségének való megfelelés. A barátok hatással vannak egymásra, hogy mit „menő” nézni, olvasni, hallgatni és mit nem. Ezt általában a csoporton belüli véleményvezér határozza meg, akire szintén hatnak társadalmi tényezők (szülők, iskola) és a média is. A média közvetít egy bizonyos képet az elismert, sikeres és népszerű emberről, amivel nagyon könnyen tudja befolyásolni a fiatal korosztályt.
Az életstílus változásával és a technika fejlődésével nagyon megváltoztak médiafogyasztási szokásaink. Minden a szabadságról és testreszabhatóságról szól, természetesen mindez költséghatékonyan. A most felnövő generációnak már természetes az internet hozzáférés, a közösségi média és annak minden előnye és hátránya. A tömegkommunikáció központja áttolódott az online felületekre. A felgyorsult világban megnövekedett az információ igény, terjedési ideje lerövidült. A közönség alkotói manapság leggyakrabban és legtöbben internetes felületen találkoznak a nekik készített tartalmakkal és visszajelzést is azon keresztül adnak.
Készítette: Krasznai Gréta és Mosberger Evelin