Globális tömegkommunikáció

2016. március 19. - MMI Kommunikációs gyakorlat

A globalizáció életünk minden területén jelen van, nincs ez másképp a tömegkommunikációval sem. A globalizáció különleges szerepet tölt be a tömegkommunikáció életében. Egyrészt tárgya, másrészt előidézője, eszköze a folyamatnak. A globalizáció hatására fokozódtak a gazdasági és társadalmi egyensúlytalanságok a fejlett és fejlődő országok között, továbbá veszélybe került az információ szabad áramlása.

Kezdetben az egyes médiumok mind nemzeti szinten kezdték meg pályafutásukat, ennek oka elsősorban a nyelvi nehézségekbe ütközés volt. A nyomtatott sajtó és a rádió továbbra is inkább nemzeti médiumnak számítanak, míg a televízió éppen ezek ellenkezője, a legmeghatározóbb szereplő a globalizáció gyorsulásában. Elegendő csak a kábelre, a műholdra vagy bármilyen adatátviteli eszközre gondolni, amelyek segítségével a vételkörzet áttörte a határokat. Ma már teljes mértékben nemzetközivé, globálissá vált a média. A különböző nemzetközi események, pl. háborúk egyre inkább kiváltották az igényt a globális információk irányába. Emellett pedig a technológia jelentős fejlődése és a befektetett tőke is hozzájárult a globalizáció terjedéséhez.

A média szerkezete is másképpen néz ki ennek hatására:

Globális szint ->Nemzetállam szint -> Nemzeti régió szint -> Település szint. Ebben a struktúrában is felfedezhetjük a centrum-periféria elmélet sajátosságait, mint pl. a centrum országokból áramlik az információ, ők rendelkeznek fejlettebb médiával és nagyobb a tőke is.

Napjainkban egy új trendnek is a szemtanúi lehetünk. Egyre több országban az figyelhető meg, hogy a médiipart egy óriási vagy néhány nagyobb médiavállalat uralja. Természetesen vannak olyan műfajok, amelyek alkalmasak arra, hogy globalizálódjanak („one-off media”). De igencsak aggasztó az, ha a globalizáció azokat a műfajokat is „megtámadja”, amelyek nem alkalmasak arra („cash-flow” media).

A globális tömegmédiának számos válfajával találkozhatunk. Elég csak arra gondolni, hogy CNN International, BBC World vagy MTV Europe. Ezek kifejezetten nemzetközi médiumok. Másik csoport egy ország médiacsatornáinak közvetlen sugárzása vagy terjesztése más ország körében. Továbbá az olyan termékek, amelyeket a hazai médiakibocsátás kiegészítése érdekében importálnak. Vannak olyan külföldi műfajok vagy formátumok, amelyek adaptálnak a hazai közönség igényeihez. Ide tartoznak a nemzetközi tudósítások is vagy a vegyes tartalmak és talán a legegyértelműbb, az internet.

A globalizációból következik egyfajta függőség is, a nemzetközi médiafüggőség, mert a globalizáció kedvez a függőségi viszonyoknak. A médiaimperializmus megállapításai szerint egyrészt ez kedvez az egyensúlytalanságok növekedésének, aláássa a kulturális önállóságot, valamint a kultúrának az ún. homogenizációja alakul ki.

A globalizáció hatásait megfigyelhetjük a tartalom és a közönség tapasztalatának átalakulásában is. Ez a folyamat a média transznacionalizálódásának folyamata, amelynek első része a tartalom átalakítása, második része pedig a közönségre gyakorolt hatás. Három áramlást tudunk elkülöníteni, az első a nemzeti (külföldi tartalom nemzeti televízióban),ebben egy importtevékenységet látunk, amely során a nemzeti média a kölcsönzés útján válik nemzetközivé. A második a kétoldalú (egyik országból származó és oda is szánt tartalmat közvetlenül befogadják), amely főként akkor történik, ha a két ország között sok a kulturális, nyelvi és tapasztalati hasonlóság. A harmadik a többoldalú (tartalom előállítása nem konkrét nemzeti közönség számára), amely az internet térnyerésével rengeteg összetett többoldalú folyamatot indított be.

Talán a hírszolgáltatás a legfontosabb terület, ahol a globalizációnak hatalmas szerepe van, mert a legtöbb ember érdeklődik a hírek után, legyen az külföldi vagy belföldi.Természetesen egészen másra vagyunk kíváncsiak, ha belföldi híreket hallgatunk. Ebben az esetben például sokkal jobban érdeklődünk a közvetlen környezetünkben zajló események, történések iránt (emiatt van nagy nézettsége a helyi televízióknak). A külföldi híreknél viszont jobban kedveljük a megrázó, horrorisztikus, katasztrófákat, mivel ez túllép az ingerküszöbünkön. Elegendő csak arra gondolni, hogy amennyiben valahol valamilyen természeti katasztrófa vagy merénylet történik, katasztrófaturisták tömege látogat el a helyszínre. A nemzetközi hírek területén egy másik trend is elterjedőben van, egyre nyitottabbak vagyunk a sportra, szórakoztatóiparra, a turizmusra, a divatra és nem utolsó sorban a bulvárhírekre és a hírességek történeteire, a pletykákra.

A globalizáció hatására lehetőség van arra is, hogy az egyes országok egymás között kereskedjenek a médiakultúrában, tehát tudnak egymástól különböző tartalmat vásárolni és eladni vagy kölcsönadni egymásnak. Európában éppen emiatt alakult ki az ún. amerikanizáció jelensége is, ami fenyegetően hatott a kulturális értékekre. Emiatt kialakítottak egy három lépcsős tényezőt, amit azonban az Európai Unió nyitott piacok elve tett nehézkessé. A fenyegetés közel sem ennyire domináns és félelmetes, mert a legtöbb kutatás azt mutatja ki, hogy az adott ország nemzeti tartalmai válnak mindig a legnézettebbé, legnépszerűbbé. Erre példaként szolgál az MTV korlátozott sikere Európában. Kezdetben nagyon sikeres volt, mert bevonzotta a fiatal célcsoportot, közönséget szerzett. Később arra kényszerítették az MTV-t, hogy az adott ország saját nyelvén szólaljanak meg a bemondók. Tehát míg a zene angol nyelve erősség volt, addig a műsorvezetők angol használata nem volt túl előnyös.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a globalizáció hatása a tömegkommunikációra tény, azonban a hatása nagymértékben függ a nemzeti médiaszerkezettől és a kettő közötti összefüggésektől. A globális kommunikáció fontos és szerves része a médiapiacnak, de ahhoz, hogy meghatározóvá és nyilvános kommunikációvá váljon, szükséges egy globális politikai rendszer, ami ennek utat ad.

Készítette: Szabó Nikolett, Tóth Eszter, Zsoldos Vanda

Források:

Denis Mcquail (2003): A tömegkommunikáció elmélete, Osiris Kiadó Kft., Budapest
Varga Ákos (2016): Kommunikációs gyakorlat órai jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem

10 komment

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.21. 00:33:25

Nekünk mi jutott először eszünkbe, mikor olvastuk a lányok blogbejegyzését a globális tömegkommunikációról? A 2016. januárjában elkezdődött kínai nyelvű híradó az MTV-n. Ez egy remek példa a tömegkommunikáció és a média globalizálódására. Állításuk szerint azért kezdték el kínai nyelven is sugározni a híreket, mert „Kína stratégiai jelentőségű partnere Magyarországnak”, illetve, mint tudjuk sok kínai állampolgár található az ország területén, és fontos, hogy ők is tisztában legyenek a magyar politikai és gazdasági hírekkel.
Tehát láthatjuk, hogy egyik fő mozgatórugója ennek a folyamatnak a politika. A különböző politikai beállítottságú televízió-csatornákon, újságokban is úgy jelennek meg a hírek, hogy az általuk támogatott irányzat, vagy párt pozitív színben tűnjön fel, ugyanúgy, mint a hazai, regionális médiában. A tömegmédiának hatalmas szerepe van a politikai közvélemény formálásában – a propaganda eszköze lett. Akár a különböző országokban is különféleképpen jelenhetnek meg az adott hírek, történések, az ország politikai beállítottságától függően. Ha egy országban kommunizmus van, máshogy fognak megjelenni ott a hírek, mint egy demokratikus értékrendeket képviselő országban.
Bizonyára mindenki ismeri azt a képet, amin két amerikai katona és egy arab férfi található. A férfi a földön térdepel, míg az egyik katona egy fegyvert tart a fejéhez, és a másik pedig itatja. Egyik-másik csatornákon csak a kép egy részlete jelent meg, az Al Jazeera-n a kép első fele, amin az amerikai katona fegyverrel a kezében áll a férfi fölött, míg a CNN-en a másik fele, amin a katona itatja egy kulacsból a férfit. Tehát ebből is látszik a média manipuláló hatása, ami, nem csak a reklámokban van jelen.
Ha egy adott országban negatív dolog történik, például terroristatámadás, azt is az egész világon közvetítik a híradókban, és kihat a többi ország belügyeire, az állam intézkedéseire, tehát az emberek mindennapi életére is. Például a szeptember 11-i történések után nem csak az Egyesült Államokban, de külföldön is megszigorították az ellenőrzéseket például a reptereken.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a világban zajló eseményekkel, amit nagyban segít az internet, ahol fellelhetőek többféle információforrásból is a hírek a világ minden tájáról. Az előbb említett képből kiindulva, bizonyára máshogy jelennek meg a hírek a különféle országokban, elolvashatjuk több ország újságíróinak, hírmondóinak álláspontját is. Tehát akár több cikket is elolvashatunk egy adott történésről, a választás a mienk, mi dönthetjük el, melyiket tartjuk hitelesnek.
De nem csak a politikában, a hírekben van szerepe a globalizációnak, hanem a bulvárban is. Rajongunk az amerikai sztárokért, kíváncsiak vagyunk, mi történik velük nap, mint nap, erről olvashatunk a különböző újságokban, magazinokban, de akár az interneten is, és megnézhetjük a TV-ben, hogy Leonardo DiCaprio végre megnyerte-e hőn áhított Oscar díját. Emellett lehetőségünk van arra is, hogy itthon megvásároljunk külföldi magazinokat. Rengeteg újságárusnál és könyvesboltban árulnak angol, vagy francia Vogue, Glamour, stb magazinokat, ami azért fontos a fiatal nők számára, mert ezekkel sokkal „up-to-date”-ebbnek érezhetik magukat, mint egy ilyen magazin magyar változatával, illetve „fancybb” is, mert nem láthatunk minden nő kezében ilyen újságokat.
Összességében elmondható, hogy minden területen észlelhető a globalizáció szerepe a mindennapokban, de a politikában igen fajsúlyos. Értelmiségiként fontos, hogy tisztában legyünk a világ történéseivel, amire jó eszköz a tömegmédia, de vigyáznunk is kell vele, mert sokszor manipulatív információkat kapunk!

Forrásaink:
www.hirado.hu/2016/01/05/kinai-nyelvu-hirado-indult-az-m1-aktualis-csatornan/
http://vs.hu/kozelet/osszes/elindult-a-kinai-nyelvu-hirado-az-m1-en-0105#!s0

Rédai Mariann, Králik Dóra, Antal Dorina

Válasz erre

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.21. 08:45:38

A bejegyzésben említett jelenséggel, mely szerint a „különböző nemzetközi események, pl. háborúk egyre inkább kiváltották az igényt a globális információk irányába”, teljes mértékben egyet tudunk érteni, azonban a CNN International, BBC World vagy az MTV Europe, mint nemzetközi médiumok működésével kapcsolatban kicsit kritikusabb szemléletmóddal rendelkezünk. Léteznek, létezhetnek vajon tisztán globális tömegmédiumok? Nem vakít-e el minket a saját, számunkra teljesen egyértelmű és így általában észre nem vett értékrendünk, eszmerendszerünk, társadalmi hátterünk? A fent említett médiumokat gyakran éri az a kritika, hogy csupán az anyaországuk értékrendjének szűrőjén keresztül szemlélik a világ eseményeit, így nem alkalmasak a történések objektív közvetítésére, mely hivatalosan a céljuk. Ebben az állításban mi vélünk némi igazságot felfedezni, így hangsúlyozzuk az ezen médiumokkal szemben tanúsított kritikai szemléletmód alkalmazásának fontosságát.

A médiaimperalizmus tézise kimondja, hogy míg a korábbi évszázadok során az egyes hatalmi és/vagy pénzügyi érdekcsoportok befolyásukat katonai és diplomáciai eszközökkel igyekeztek növelni, addig jelen korunkban ezt a média segítségével teszik. Ennek egyszerre oka és következménye is a koncentrált médiapia, a régiókon és nemzeteken átívelő médiabirodalmak létezése. A médiakoncentrációnak három szintje van: a tulajdon, a közönség és a közvetített tartalmak koncentrálódása.
- tulajdoni szint: lehet horizontális (amikor egy adott médiapiacon belül több szereplő is egy tulajdonos kezében van) vagy vertikális (amikor egy adott személy vagy intézmény több médiapiacon is aktívan jelen van)
- közönség szintje: a tulajdoni szinten végbemenő koncentráció miatt csökken a médiapiaci szereplők száma, így a fogyasztók kevesebb számú médium felé koncentrálódnak
- közvetített tartalmak szintje: a médiapiacon jól értékesíthető, így több profitot eredményező tartalmak egyre nagyobb és nagyobb mértékben jelennek meg, míg az anyagilag kevésbé jövedelmezőek előbb vagy utóbb eltűnnek, így a kínált tartalom összességében csökken

Ezek alapján jól kitűnik annak a szemléletmódnak a relevanciája, mely szerint a médiapiac nem különbözik az autóipartól vagy egyéb iparágaktól, ugyanúgy a gazdaság része, melyet a kereslet és kínálat közgazdaságtani szabályai irányítanak, s ahol a profit maximalizálása a cél. Ezen szemléletmód térhódítása azon felfogás kárára megy, miszerint a média valójában egy társadalmi színtér, funkcióját tekintve pedig esélykiegyenlítő szerepet tölt be. Látható tehát, hogy a globalizáció számos hátránnyal jár és veszélyt hordoz magában.

Ugyanakkor nyilvánvalóan nem vagyunk ellenzői a globalizációs folyamatnak. Egyrészről botorság is lenne, hiszen ez a jelenség nemhogy nem visszafordítható, de eddigi tudásunk és tapasztalataink alapján meg sem állítható. A globális média a tudás és információ végtelen számú ajtaját nyitja ki előttünk, így olyan lehetőségek kerülnek elérhető közelségben, melyekről nemhogy kétszáz, de ötven évvel ezelőtt sem hitte volna, senki, hogy lehetségesek. Ez egyrészről mára már szerves részét képezi az életünket, hiszen - ahogy azt az előttünk hozzászólók kifejtették -, nem tudnánk és nem is szeretnénk elképzelni mindennapjaink a nemzetközi hírek nélkül, legyen szó politikáról, gazdaságról vagy a bűnös élvezetet jelentő bulvárról.Azonban vannak ennek a folyamatnak olyan pozitív hozadékai is, melyeket nem érzékelünk nap mint nap. A bejegyzésben is említett globális médiakultúra-kereskedelem számos lehetőséget hordoz azon országok számára, ahol a médiakultúra feltörekvőben van. Ez is egyfajta tudásáramlás, mely jelentősen könnyebben és hatékonyabban mehet végbe a globalizációnak köszönhetően.

Nyilvánvaló tény tehát, hogy a globalizáció nagymértékben hatott a médiapiacra és a tömegkommunikációra is, ám nem lehet általánosítani ezzel kapcsolatban, ahogy azt sem lehet kijelenteni, hogy ezen hatások pozitív vagy negatív következményekkel járnak-e a közeli és távoli jövőben. Kiemelkedően fontos tehát, hogy az egyes jelenségekhez és változásokhoz egészséges mértékű kritikus hozzáállással viszonyuljunk.

Írta: Horváth Viktória, Jurás Alexandra, Mindum Luca

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.21. 19:03:25

A média illetve azon belül is a hírek globalizálódásának számos pozitív ugyanakkor negatív hatása is van. Kézenfekvő egyrészről a hírek globalizálódása, mivel vegyük például az Európai Uniót, melybe 2004-ben léptünk be. Onnantól kezdve országunk lakosait nagyon is érdekelték valamint érintették az Unióval kapcsolatos ügyek. Ez mindmáig így van. Ez a gazdasági függőségnek köszönhető, mely a tagállamok között fenn áll. Egyszóval nem tehetjük meg, hogy nem érdeklődünk az Uniós intézkedések, rendeletek iránt.
Ahogyan a fenti bejegyzésben is írták: a globális, nemzetállami, nemzeti régiós hírek leközlésének ellenére sokkal jobban érdekli a nézőket, mint média fogyasztókat a helyi, településszintű híradás. Ami közelebb van hozzánk, jobban érdekel minket, mert valószínűleg nagyobb a ráhatása az életünkre, valós következményei lehetnek, ha egy-egy ilyen hírről nem tájékozódunk. Gondoljunk például egy árvíz esetre. Ha nem értesülünk a lakóhelyünkön lévő áradásról, akkor minden bizonnyal hátrányunk származik a kellő információ hiányából. Például a Budapesten lévő rakpartra gondoltunk ezalatt. Esetleg ha autóval közlekedünk, de nem halljuk a helyi híreket a Duna vízszintjének emelkedéséről, és a rakparton tervezünk elhaladni, ahol minden bizonnyal elterelés lesz, akkor bele is kerülhetünk egy nagyobb fővárosi dugóba. A nemzeti régiós hírek szintén fontosak, de kevésbé, mint a közvetlen helyi információk. Nemzeti régiós hír alatt lehet érteni mondjuk egy fesztivált, egy eseményt, ami egy környező településen kerül megrendezésre. Példaként említenénk az Etyeki pikniket, ami ha nem kapna hírverést, nem biztos, hogy megkapná a kellő látogatószámot Budapestről illetve a vonzáskörzetében lévő településekről. A nemzeti régiós híreket követi fontossági sorrendben a nemzetállami hír, amely kevesebb érdeklődésnek örvend, de olykor nagyobb horderejű egy helyi hírnél. Itt az adózási törvények megváltozására gondoltunk, ami minden magyar állampolgárt érint, aki az ország területén vállal munkát vagy vállalkozik. A globális hír az, amely a legkevésbé „kavarja fel a vizet” egy átlagos nézőnél, média fogyasztónál. Talán ezt érzi az embert a legtávolabb magtól, a legkisebb kihatással a mindennapi életére. De a tendenciák azt mutatják, hogy egyre jobban nő az érdeklődés a globális hírek iránt is. A globális hírekre való nyitottságot befolyásolja egy nemzetnél az országuk mérete, a kultúrája, a gazdasági fejlettsége, a nyelve illetve az adott ország politikai rendszere. A globális hírek fogyasztása ellen hathat egy ország kultúrája, identitása, ha az adott ország kulturálisan elzárkózik a többitől. Bár már a 21. században kevés ország példa erre. Az országok kultúráiban tendencia a nyugatiasodás és a homogenizáció.
A globális hírekkel kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy közlésükkor igyekeznek bevonni a közönséget (nézőt, hallgatót, olvasót). Ezt a külföldi hírek magyar vonatkozásával, kihatásával tudják hangsúlyozni. Egy Európai Uniós törvénynél, amit bevezetni készülnek vagy bevezetésre került, nyomatékosítják a célközönség felé, hogy az adott országban, esetünkben Magyarországon a törvénynek milyen következményei lesznek, mennyiben fogja érinteni a magyar állampolgárokat az Uniós szabályozás. Nyilván nagymértékben, hiszen a gazdasági közösség tagjai vagyunk mi is. Ezáltal máris megtörténik a bevonódás a globális hír irányába, ami pedig valószínűsíthetővé teszi, hogy híreket fogyasztó személy máskor is szívesen tájékozódik a nemzetközi hírekről.
Összegzésként az az előnyös szerintünk, ha egy médiafogyasztó minél több oldalról, minél több szempontból megvilágítást kap a világról illetve az egyes hírekről és azok eredetéről, mivel csak így képes kialakítani saját álláspontját, mindenféle ideológia és politikai nézettől mentesen.

Hamvas Patrícia, Krispán Orsolya, Bodolóczki Petra

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.21. 22:21:24

A tömegkommunikáció és a média manapság az egyik leggyakrabban használt kifejezések, így természetes, hogy már globális értelemben is beszélhetünk róluk. A tömegkommunikációs eszközök lehetővé teszik, hogy a különböző információkat, híreket és tartalmakat a világ legkülönfélébb országaiba, akár egyszerre több millió emberhez is eljuttassák. Gondoljunk akár a közterületi reklámokra, a rádióra, a sajtóra, a tévére vagy az internetre.
A média globalizálódásának számos oka van, többek között az, hogy hatalmas multinacionális vállalatok kezében összpontosul a nemzetközi nyomtatott sajtó, a televízió és az elektronikus médiumok. Egy másik oka a globalizálódásnak a híréhség, amely ahogy a blog bejegyzésben is olvasható, a mindennapjainkat jellemzi. Kontinenstől, országtól, nemtől és kortól függetlenül az emberek döntő többsége kíváncsi a „nagyvilágban” történt eseményekre és igényli a külföldi hírek, illetve információk áramlását, amelyek jelentősége legalább annyira fontos, mint a saját hazájukbeli történések. Emiatt létrejött több hírügynökség, mint például a Reuters, AFP, DPA vagy AP, amelyek elsődleges feladata, hogy híreket árulnak világszerte a televízió társaságoknak és egyéb médiumoknak.
Ezzel kapcsolatban ötlött fel bennünk a kérdés, hogy vajon mennyire tudnak pártatlanok lenni az egyes hírügynökségek. Kiemelten fontosnak tartjuk az objektivitást a hírek és információk közvetítésekor, hiszen a média nagy befolyásoló hatalommal rendelkezik. Képes irányítani a nyilvánosság figyelmét valami történés irányába, véleményt formálni, sőt sokszor vitákban meggyőző erővel hat („a tévében is azt mondták, hogy...”, „a tévé is megmondta”), tehát képes akár az emberek viselkedését is befolyásolni. Mindezek mellett gyorsan és széles körben tájékoztatja a lakosságot, összefoghatja, de akár meg is oszthatja a társadalmat, továbbá lehetővé teszi a vezetők és a tömegek közötti eszmecserét. Éppen emiatt egy adott országban bekövetkező történés, befolyásolhatja más államok belügyeit, meghozott intézkedéseit is. Általában valamilyen negatív eseményről, természeti katasztrófáról, sok halálos áldozattal járó balesetről, támadásról tudósítanak a hírügynökségek. Gondoljunk csak a 2015. januárjában történt merényletre a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen, vagy a szintén tavaly novemberben elkövetett terrortámadásra Párizsban, de akár az Amerikai Egyesült Államok elleni, 2001. szeptember 11-i terrortámadásra, amely több szempontból is megrázta az egész világot, hiszen minden addiginál nagyobb pusztítást okozott. Hatására világszerte az azonnali intézkedéseken felül, hosszú távú szigorításokat vezettek be a légi utasszállításba. Óriási szerepe volt a tájékoztatásban a médiának, hiszen élő egyenes adásban nézhette az egész világ az addig elképzelhetetlent, amely egyfajta alapot adott és indokként szolgált az államok vezetőinek az intézkedések meghozatalára. A média effajta globális tájékoztatása nélkül nagy valószínűséggel nem következtek volna be a reformok, hiszen számos országban rendkívül távolinak tűnt volna az orvosolandó probléma és a vezetők érveit nem fogadta volna el a közvélemény.
Hiába a nemzetközi hírügynökségek munkája, sokszor a két, talán legnagyobb hírcsatorna, a CNN és a BBC News pártatlansága is megkérdőjeleződik. Az elmúlt években számos botrány alakult ki a két hírcsatorna körül, többször kellett bocsánatot kérniük, helyreigazítást tenniük, valamint néhány alkalommal felszólították az újságíróikat a elfogulatlanságuk megőrzésére, illetve, hogy személyes véleményük kinyilvánítását korlátozzák, még a privát Facebook oldalukon is.
Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a globalizáció folyamata hat a médiafogyasztásra és a tömegkommunikáció eszközeire, valamint befolyásolja is azt. Ugyanakkor a továbbiakban felmerül a kérdés, hogy ez vajon pozitív vagy negatív hatással van az emberek viselkedésére, világképére.

Készítette:
Ivancsó Roland
Késmárki Diána
Keszthely Lívia
Forrásaink:

mpi.tmpk.uni-obuda.hu/letoltes/tant-kommunikacio-02_a_tomegkomm_alapveto_kerdesei.pdf

www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjCtNibkNLLAhUDCZoKHYL1AJ0QFggaMAA&url=http%3A%2F%2Fwww.diakoldal.hu%2Fassets%2Fres%2Fnotes%2Ff52523c5abd38eecf7cc09e00957ac5dtomegkomm_roviditett.doc&usg=AFQjCNEErfcXTEhhx6jTSBBSvLcSzAqygw&bvm=bv.117218890,d.bGs

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 01:23:54

A globalizáció manapság rendkívül divatos kifejezés, szinte már mindenre rá tudjuk aggatni a "globális" jelzőt. A tömegkommunikáció esetén azonban ez a folyamat rendkívül szembeötlő, és nyomon követhető. Maga a kifejezés definíciója azonban kevésbé egységes, folyamatosan változik, egy nagyban elfogadott meghatározása a következő: egy világszintű egységesedési folyamat, amelyet a nyugati civilizáció kezdeményezett. Tudományos definíciója három fő részből épül fel: elsősorban integrációt jelent, azaz gazdaságok, kultúrák egyre szorosabb egymáshoz kapcsolódását, másrészt jelent egyfajta erősödést az egymástól való kölcsönös függésben, harmadrészt pedig a különböző országok, területek gazdasági, politikai szereplőinek (nem csak személyeknek) az összetett hálózatba rendeződését.
Láthatjuk tehát, hogy a tömegkommunikáció globális színtérre lépéséhez óriási mértékben hozzájárult a kultúrák kereszteződése. Ahogyan különböző nyelvvel, szokásokkal, kultúrával rendelkező csoportok egymáshoz közelebb kerülve, heterogén csoportokat alkottak, már nem volt szükséges a médiának egyetlen csoportot megszólítania, sőt elvárt lett, hogy globális szinten is közvetítő szerepet töltsön be. Gondoljunk csak bele, egy nyugati ország lakossága milyen sok különböző etnikumból épül fel, lehetetlen volna egyetlen csoportot közülük kiválasztani, és őt állítani a kommunikáció középpontjába, szükség van rá, hogy mindenkihez szóljanak, így kialakítva egy tömegkommunikációt, amely már globálisan is megállja a helyét.
Az egymástól való függés akár országok, régiók között, gazdasági, társadalmi alapokon is nyugszik. A gazdasági, üzleti élet szereplői előtt a határok szinte teljesen elmosódtak, minden nagyvállalat számos országban jelen van. A különböző országok tehát szétválaszthatatlan hálózatot alkotnak, a kommunikáció pedig elképzelhetetlen, hogy ne igazodjon ehhez.
Napjainkban az internet a legjobb példa rá, hogy mennyire leomlottak a határok a különböző kultúrák, társadalmak között. A legtöbb embert talán az internet ér el, mint kommunikációs médium, és a világ bármely részéről, akármelyik honlapot, hírportált böngészhetjük, nem szükséges hozzá az adott országban lennünk, még a nyelvet sem kell tudnunk, már weboldalakat fordíthatunk le másodpercek alatt, így tulajdonképpen az internetes tömegkommunikáció, például hírportálok globális léte megkérdőjelezhetetlen. Sokan nem is hazai hírportálokat olvasnak, a külföldi hírek, pletykák, aktualitások jobban érdeklik őket, úgy érzik, az ő életükre is hatással vannak a világ másik felén zajló események (sok esetben igazuk is van), emiatt a nagy, globális hírportálokat böngészik.
Nem feltétlen kell, hogy ilyen nagyszabású, életünket meghatározó események miatt legyen fontos számunkra ez a fajta globalizáció. Sokaknak szórakozásként funkcionál, mikor kedvenc hírességeikről, sztárjaikról olvashatnak különböző bulvárhíreket, vagy példaként említve megnézik az Oscar díjátadót, amihez lássuk be, személyes kötődésük nem sok lehet. De gondoljunk csak a sporteseményekre. A globális média hiányában a sportgazdaság, és az erre épülő sportközvetítések, márkák hatalmas piaca, mind nem létezhetne. Manapság ha bekapcsoljuk a televíziót, az esetek nagy többségében nem helyi műsorokat, közvetítéseket nézünk. Látjuk tehát, hogy óriási piacokat nyit meg a tömegkommunikáció globális méretűvé válása. Azonban ez a profitmaximalizáló jelleg negatívumokat vonz magával. Hisz a média valódi funkcióját veszítheti el, könnyen befolyásolhatóvá válik, és kisebb csoportos érdekek szolgálatába állhat.
A tömegkommunikáció globalizálódása tehát épp úgy negatív hatásokkal is jár, mint pozitívval. A katasztrófák, terrortámadások híre azonnal elterjed a nemzetközi sajtóban, és a világ akármely pontján történik, befolyással van a többi országra, különböző intézkedéseket von maga után, szigorításokat, az adott országtól akár eltérő kontinenseken is. Így például egy terrortámadás esetében épp az történik, amit a merénylő szervezet szeretne, nem csak helyi szinten okoznak káoszt, az egész világot megrémíthetik, és sokkolhatják.

Czoch Blanka, Baranya Gábor, Bankó Balázs

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 07:17:32

A globalizáció káros és jótékony hatásairól sokat lehet hallani, egyesek teljesen elítélik, mások szerint a fejlődés kulcsa. A blog bejegyzés is említi a technika fejlődésének fontosságát, kétségtelen, hogy a levelezés időszakában, amikor még akár hetekbe is telhetett, hogy egyik helyről a másikra érjen az információ kevéssé beszélhettünk globális hatásokról. A folyamatos újítások, a rádió, televízió egyre könnyebbé tette a hírek, az ismeretek áramlását.
Napjainkra a globalizáció és kommunikáció globalizációjának központja az internet lett, ahova bárki, bármit feltölthet, megoszthat a nagyközönséggel. A most felnövő generáció számára már természetesek az okos telefonok, a wifi, a mobil adatforgalom. Amennyiben felmerül bennük egy kérdés csak előkapják a telefont és egy perc múlva már meg is van a válasz. Arról természetes vitatkozhatunk, hogy a helyes válasz-e, pontosan az előbb említett indok miatt, hogy bárki bármit megoszthat, tehát odafigyelve kell kiválasztani mit olvasunk el és abból mit hiszünk el.
A személyes kommunikációt is megkönnyítette (és elszemélytelenítette) az internet. Nem jelent gondot, hogy tartsuk a kapcsolatot egy nyaralás, utazás során megismert baráttal, aki a világ másik felén lakik, még csak a telefonszám cserével se kell bajlódni, egyszerűen bejelöljük facebook-on és kész is. Véleményünk szerint ezek a fajta barátságok is említést érdemelnek a globalizáció kapcsán. Ha egyszer „barátok” lettetek valamelyik közösségi oldalon, akkor belelátsz egy másik kultúrából származó ember hétköznapjaiba (természetesen, csak ha ő is hagyja, ez az amerikai fiatalokra különösen jellemző).
Az internetes személyes kommunikációban a nyelvezetre is nagy hatással van a globalizáció. Szinte egy teljesen új nyelvet hozott létre az internetes közösség, ami tele van rövidítésekkel, gif-kel és smiley-kal.
Az internet kapcsán az is megeshet, hogy csak, mint szórakoztató eszközt használja az ember, azonban a rengeteg impulzusnak köszönhetően, így is temérdek mennyiségű információhoz juthatunk. Tegyük fel, hogy egy meme-kel, vicces tesztekkel teli honlapot (pl: Buzzfeed, 9gag) böngészünk, szinte teljesen biztos, hogy legalább egy, de inkább több valamilyen friss hírrel, témával foglalkozó bejegyzéssel találkozunk. Előfordulhat, hogy onnan szerzünk róla tudomást vagy már ismerjük a történetet, de az biztos, hogy fontos az ismeret a megértéshez, és akár érdeklődést is előidézhet.
A bejegyzés is külön említi a hírek iránti érdeklődést, ha valami borzasztó történik valahol a világban, szinte már perceken belül lehet róla hallani és pár órán belül amatőr felvételek és helyi tudósítók révén a legapróbb részleteket is megismerhetjük. Az ennyire gyors reagálás a globalizáció szülötte, de vajon az is, hogy csak a katasztrófák lépik át az emberek ingerküszöbét? Mekkora horderejűnek kell lennie egy hírnek, hogy érdemes legyen a világ figyelmére? És melyik országban kell történnie?
A közelmúltban több terrortámadás is történt szerte a világban, mégis csak a párizsi merényletekkel foglalkozott a világ, csak francia zászlóba borult az internet. Így a szlovákiai választásokról is maximum a környező országokban adtak hírt, míg Donald Trumppal mindenhol, mindenki foglalkozik. Nem feledkezhetünk meg a politika befolyásoló hatásáról, bármennyire is nyitott világban élünk, vagy legalábbis ezt hangoztatjuk, a felső vezetőknek van ráhatása arra mi kerülhet bele a médiába. A blog bejegyzés is említi a politikai rendszer fontosságát a globalizáció szempontjából, gondoljunk csak Észak-Koreára, ahol feldolgozhatatlanul kevés internet felhasználó van és a hatalom minden tartalmat szűr.
Készítette: Krasznai Gréta és Mosberger Evelin

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 19:52:23

2015 november 13-án egy londoni pubban kellemes társasággal, remek hangulatban fogyasztottam vacsorámat, mikor a mellettem ülő francia barátom telefonjára hirtelen elkezdtek özönleni az üzenetek. Első reakcióként gúnyosan tettem szóvá, hogy jobban tenné, ha az evésre és a beszélgetésre koncentrálna, azonban mielőtt bármit reagálhatott volna a televízióban adott meccset rendkívüli hírekkel szakították meg. A párizsi terrortámadás hírére a pub hirtelen elcsendesült, néhányan rögtön telefont ragadtak, de a legtöbben csak némán nézték az első képsorokat.

Miután az asztalnál ülő igen nemzetközi társaság minden ismerősének biztonságáról meggyőződtünk, néhányan kezdtük megelégelni, hogy folyamatosan a nyomasztó képsorokat kell néznünk, holott mi csak jól szeretnénk érezni magunkat. Egy egyiptomi fiú már ekkor szóvá tette, hogy ha náluk van terrortámadás, az a figyelem töredékét sem kapja a nemzetközi híradásokban. Később, az angolok magyarázták el a támadás jelentőségét a londoniak számára – félnek, hogy ők lesznek a következő célpont.

A hazai médiát tekintve a legkülönfélébb reakciókat láthattuk. „Az információáramlást leginkább a villámgyorsan közzétehető Twitter-bejegyzések segítették elő, a Twitteren hátborzongató módon még a Bataclanon belülről posztolt sorokat is lehetett olvasni, a túszok közül néhányan ki tudták írni, hogy mi folyik odabent.” – írja az index, miközben hangsúlyozzák a közösségi média figyelemreméltó erejét. A közösségi médián gyorsan terjedtek a hírek, elindult a #portouverte kezdeményezés, azaz a párizsiak megnyitották ajtajaikat azok előtt, akik nem tudtak hazamenni. Facebookon később sokan a francia zászló színeire változtatták profilképüket, így fejezve ki együttérzésüket, támogatásukat. A facebook által aktivált safety check funkcióval többnyire itthon mindenki egyetért, azonban több későbbi merényletet szenvedett ország lakóit felháborítja, miért csak néha aktiválják azt.

A legtöbb hírportál percről percre számolt be az eseményekről, ezek alapja többnyire angol vagy francia hírek illetve az MTI tájékoztatásai. Egy ilyen szélsőséges eseményt szinte lehetetlen pozitív fényben feltüntetni, azonban az egyes hírportálok különböző aspektusokat tartottak fontosnak. „01:47 - Mély megrendülését fejezte ki Angela Merkel német kancellár szombat hajnalban a Párizsban előző este a szelfipajtásai által végrehajtott terrortámadások miatt. A kancellár Berlinben nyilatkozva, bölcs éleslátásáról adva tanúbizonyságot, egyértelmű terrorakcióknak nevezte a több helyszínen elkövetett merényleteket.” – áll a kurucz.info oldalán. Mivel profitorientált médiumokról esik szó, valamennyi fent említett csatorna esetében az események brutalitásának hangsúlyozásával igyekeztek felkelteni a figyelmet, így a menekültkérdéshez való hozzákapcsolás a legtöbb szerkesztő számára praktikus megoldásnak bizonyult.

Kósa András – a vs.hu szerkesztője – szerint azonban a médiumok, ezáltal mi magunk is indokolatlanul nagy jelentőséget nyilvánítunk a merényleteknek, eltúlozzuk azok hatását. „Annak, hogy valaki terrortámadás áldozata legyen Európában vagy Amerikában, még mindig nagyon kicsi a veszélye. A második világháború egyetlen ütközetében többen haltak meg, mint ahány embert a terror érintett a kőkorszak óta.” – írja cikkében.

A hírportálnak adott interjújában Eyal Winter izraeli-német származású professzor hangsúlyozza, az túlzó reakcióval épp a terroristák további akcióit bíztatjuk, hiszen elsődleges céljuk a félelemkeltés. A kérdésre, miszerint hozzánk hasonló körülmények közt élő emberek halála hatására kialakuló félelem mitől lenne túlzó, az alábbi választ adta: „Ez teljesen természetes érzés, mégis, ilyen helyzetben el kellene magyaráznunk, hogy mik a valós kockázatok. Ezt ugyanis mi, emberek általában nagyon irracionális módon ítéljük meg.” A professzor szerint a média feladata lenne a reális kockázatok tudatosítását, így elkerülhető lehetne a teljes bezárkózás, a „félelemtől való félelem”.

Gőz Viktor, Almádi Gábor, Ábrahám Lili

http://vs.hu/kozelet/osszes/a-terroristakat-egy-nagyon-furcsa-koalicio-segiti-1210#!s0
index.hu/tech/2015/11/14/a_kozossegi_media_kitett_magaert_a_parizsi_terrortamadas_kapcsan/
kuruc.info/r/4/151105/

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 20:40:56

Ahogyan az a cikkből is kiderül, a globalizáció nagy hatással volt a tömegkommunikációra, továbbá jelenleg is jelentős hatást gyakorol rá. Ez pedig véleményünk szerint fordítva is igaz, a kommunikációs csatornák bővülő száma és a rajtuk keresztül érkező nemzetközi tartalmak, információk, hírek egyre nagyobb hatást gyakorolnak ránk, elősegítve ezzel a globalizációt.
Érdekes lehet összehasonlítani a magyar viszonyokat, illetve fejlődésüket a bejegyzésben leírt trendekkel. Olvashatjuk az írásban, „kezdetben az egyes médiumok mind nemzeti szinten kezdték meg pályafutásukat, ennek oka elsősorban a nyelvi nehézségekbe ütközés volt”. Ez részben igaz hazánkra is, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a ’90-es évek előtt ebben nagy korlátozó hatással bírt a KGST blokk és a fejlettebb, nyugati országok között húzódó éles határvonal. 1989 előtt emiatt nem csak a nyelvi korlátok, hanem nagymértékben az információ szabad áramlásának korlátozása, továbbá technikai és egyéb állami tényezők állták útját annak, hogy továbblépjünk a nemzeti médiumok szintjéről.
Manapság nincsenek ilyen korlátok, az információ a világ szinte bármelyik részéről pillanatok alatt elérhet hozzánk akár televízión, rádión vagy az interneten keresztül, tartózkodjunk az ország, vagy akár Európa bármely pontján. A nyelvi korlátok csökkentek, az alapvető nyelvoktatásban áthelyeződött a hangsúly az oroszról főleg az angol nyelvre, így a globális szintű médiumok tartalmának befogadása is jóval egyszerűbb lett, hisz ezek általában az angol nyelvet használják. A nyitás tehát megvolt, ennek ellenére továbbra is nagy hangsúly van a település és régiói szintű kommunikációnak. Az emberek számára mindig a közvetlen közelükben lévő események, információk a legrelevánsabbak, hiszen ezek vannak a legnagyobb hatással a hétköznapi életükre. Az említett új trendek itthon is megfigyelhetőek, miszerint a médiaipart néhány nagyobb vállalat uralja. Hazánkban az RTL Klubhoz és a TV2-höz kapcsolódó vállalatcsoportok kapják a legnagyobb szerepet, az egyre bővülő állami média pedig utánuk következik.
A cikk szerint a médiaimperalizmus kedvez az egyensúlytalanságok növekedésének és aláássa a kulturális önállóságot, a kultúrának homogenizációja alakul ki. Ezzel részben egyetértünk, ugyanakkor véleményünk szerint rengeteg pozitív kulturális hatása is van a globalizálódó tömegkommunikációnak. Egyfelől léteznek nemzetközi tartalmak melyek az egész világnak szólnak. Ezek lehetnek általános, vagy nem túl specifikált tematikájúak, de szerveződhetnek egy előre meghatározott, speciális témakör köré is. A lényeg, hogy széles tömegek számára elérhetőek nemzetközi szinten. Így még több kultúrával ismerkedhetünk meg, szélesebb látókörrel rendelkezhetünk a világról – ez azonban nem csökkenti kulturális önállóságunkat kötelező jelleggel. Emellett akár mi magunk is gyárthatunk a saját kultúránkkal kapcsolatban tartalmakat, melyet legkönnyebben az internet segítségével szinte bárki számára elérhetővé teszünk, így minket is megnézhetnek mások, adaptálhatnak bizonyos tényezőket a kultúránkból. A lényeg, hogy természetesen kialakulnak nemzetközi szintű trendek, minták, ugyanakkor ezek egyáltalán nem biztos, hogy aláássák kulturális önállóságunkat, csupán hozzájárulhatnak kultúránkhoz kiegészítő jelleggel.
A globalizációval ránk szakadó információk mennyisége szinte összemérhetetlen a nemzeti jellegű hírek, történések mennyiségével, így szelektálnunk kell, ahogy arra a bejegyzés szerzői és mi is utaltunk: természetesen elsősorban a helyi és régió szintű hírek foglalkoztatnak minket a legjobban, legyen az gazdasági vagy akár bulvár jellegű. Saját tapasztalataink szerint ingerküszöbünk a hír keletkezésének helyszínének távolságával arányosan változik. Tehát minél messzebb áll tőlünk az esemény földrajzilag, melyről a hír tudósít, annál magasabb az ingerküszöbünk is, hisz nagy valószínűséggel annál kevésbé érint közvetlenül és így annál kevésbé érdekel minket a dolog. Ezzel kapcsolatban akár érdemes lehetne egy kutatást is csinálni: azonos felépítésű külföldi és belföldi tematikájú híradót levetítve egy csoportnak felmérhetnénk, ki mit tud felidézni a hazai és nemzetközi vonatkozású hírekből.
A globális kommunikáció elég tág témakört rejt magában, így egy ilyen hozzászólás keretében is nehéz kiválasztani, mely területeiről beszéljünk. Mi most elsősorban nem a téma kiterjesztésére, bővítésére törekedtünk, hanem a bejegyzés legfontosabb aspektusaihoz szerettünk volna hozzászólni, kiegészítve azokat saját véleményünkkel.

Pepó Viktória, Bolvári Bence, Bacsa Zoltán

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.22. 22:27:14

A modern tömegkommunikációs eszközök, illetve ezek rendszerének kifejlődése átalakította a társadalmi nyilvánosság szerkezetét és politikai ténykedését. Megváltoztatta a politikai diskurzus jellegét. A tömegmédia döntő szerepet játszik a politikai közvélemény formálásában: a propaganda eszköze lett, ez később Észak-Korea példáján keresztül szemléltetjük.. A televízió általánossá válásával, az emberek mindennapjaiba hatolva átalakította a politika jelenségvilágát is: a politika nyilvános reprezentációja meghatározza azt is, hogy milyen kérdéseket vessenek fel és tematizáljanak a nyilvánosságban, a közéletben. Ahogy a blogbejegyzésben is olvashattuk, talán a hírszolgáltatás a legfontosabb terület, mert ez iránt érdeklődnek a legnagyobb tömegek, ez által pedig könnyű a manipuláció, az emberek irányítása.
A diktatúrákban szigorú politikai ellenőrzés alatt tartják a média központi intézményeit. A demokráciában alapvető jog a sokféle forrásból való tájékozódás szabadsága. A média és a politika viszonya összetetté vált, kapcsolatuk nem csak hazánkban, hanem a világon mindenhol meghatározó jelentőséggel bír. A média részt vesz a politikai köznyelv kialakításában. Egy jó politikusnak tehát tudnia kell kezelnie a médiát.
A politika mediatizálódásának folyamata sokszereplős, részt vesznek benne a politikusok, akik maguk mellé kívánják állítani a választópolgárokat, a marketingszakemberek, akik segítenek, kialakítják a kampányprogramokat, az újságírók, hírszerkesztők, akik végzik a munkájukat, tehát alapesetben tényszerűen közlik a történéseket és ott van természetesen a médiafogyasztó, aki nézi, hallgatja a híreket, és aki választópolgárként végül szavaz egy adott politikai formációra, vagy éppenséggel távol marad a szavazástól. Gondoljuk csak bele, az Egyesült Államokban mekkora hírverése van az elnöki kampányoknak, napjainkban már minden platformon közvetítik a tömegeknek az eseményeket, de hazánkban is lépésről lépésre értesülünk a választási eseményekről, szavazati arányokról stb.
Természetesen létezik olyan ország, amelyben a globalizáció hatása a tömegkommunikációra elenyésző, vagy szinte láthatatlan. Észak-Korea az az ország, ahol a politikai rendszer nem teszi lehetővé a globális kommunikáció kialakulását. A médiában szinte naponta hallhatunk az észak-koreai helyzetről, arról viszont keveset tudunk, hogy ott mit mutatnak a képernyőn, mit hallanak az emberek a rádióban. Azon túl, hogy elvileg sajtószabadság van, gyakorlatilag a kormány felügyel mindent, Kim Dzsong Un országában egyetlen, központi hírügynökség működik, amely általában rendkívül hatékonyan teszi is a dolgát, így a sajtó csak olyan információkhoz jut hozzá, amelyeket a kormány is ki akar szivárogtatni: a mostani vezető apjának, Kim Dzsong Ilnek a halálát például két napig titokban tudták tartani. Kevés olyan országot tudnánk említeni, amelyben a globális tömegmédia kora óta ilyen információvisszatartás lehetséges.
Az országban a rádió a fő hírforrás, mivel az internet korlátozott, a központi tévéadás pedig nem megy egész nap, hétköznaponként csak délután öttől, a hétvége kivételt képez, ekkora már reggeltől sugározzák a híreket, melyek természetesen teljesen másképp néznek ki, mint a nyugati világban. A média itt sokkal teátrálisabb, mentes mindenféle objektivitásról. A náci Németországban a Hitlerről szóló hírek minden esetben fennkölten és átszellemültén hirdettek a vezető nagyságát, Észak-Korea pedig előszeretettel követi ezt az irányvonalat. A globális hírek elenyészőek, leginkább a közügyeké a terep.
Bejegyzésünkben tehát igyekeztünk egy olyan példát fókuszba helyezni, amely esetében a politikai rendszer kiválóan alkalmazza a tömegkommunikációs eszközök nyújtotta tájékoztató lehetőséget, amellett, hogy tökéletesen folytja el a globalizálódásra tett kísérleteket.

Molnár Zsófia, Rosta Szófia, Hajzer György

www.origo.hu/teve/20130418-teveipar-a-media-helyzete-eszakkoreaban.html
mertek.hvg.hu/2013/09/20/atpolitizalt-media-mediatizalt-politika/
Bayer József: „Globális média, globális kultúra”
(Magyar Tudomány, 2002/6)

MMI Kommunikációs gyakorlat 2016.03.23. 11:52:56

A digitalizált televíziós csatornák, a széles sávú internet és a telekommunikációs ipar összehangolt működtetése lehetővé teszik a perszonalizált médiafogyasztást. A technikai fejlettség és a határokon átívelő híresemények a fogyasztóknak megadják azt a szabadságot, hogy maguk alakítsák ki a számukra fontos tartalmakat. Azonban a szabadság sem határtalan, a médiafogyasztás mértéke nagyban függ a média által kínált tartalomtól, így a média szerepe a világban nem kikerülhető, befolyásoló erejében senki sem kételkedik.

A globális tömegkommunikációra gondolva az emberek döntő többségének első sorban a média, és azon belül is a globális hírforrások, mint a CNN, a BBC és az Al-Jazeera hírszolgálati csatornák jutnak az eszükbe. Globális színterük ellenére azonban ezek a médiumok se képesek objektív képet közvetíteni a világ eseményeiről. A médiavállalatokban, a sugárzó országok helyi viszonyaihoz való alkalmazkodás mellett, felfedezhetőek a közvetített kultúra jegyei is. Ez a jelenség nemcsak a tartalmak standardizálásához, hanem egy meghatározott kultúra dominanciájához is vezethet. Erre a jelenségre példa a bejegyzésben is olvasható CNN hírszolgálati csatorna. Az amerikai tulajdonú médiavállalatot számos támadás érte azt illetően, hogy műsorait mennyire globális mértékben sugározza, mivel sokan úgy érzik, a világ eseményeit az amerikaiak nézőpontjából mutatja be.

A globális tömegkommunikáció elsődleges célja, hogy csökkentse az emberek „információéhségét” és közelebb hozza egymáshoz őket, függetlenül a fennálló földrajzi távolságtól. Az általa hordozott előnyök nem elhanyagolhatóak, alkalmazásával megszűnnek a távolságok és az időbeli korlátok. Az elektronikus csatornák a világon szinte bárhol elérhetőek, a megfelelő eszköz használata mellett. A globális média áttörése azonban számos esetben hátrányosan érinti a helyi médiát, háttérbe szoríthatja azt, és gátolhatja fejlődésében, megvonva a helyi piac kínálta lehetőségektől. A média globalizálódása elsődlegesen a kereskedelmi csatornák térnyerését segíti elő, amelyek a befogadót, mint mindenekelőtti fogyasztó szólítják meg. A lakosok az országukat, településeiket érintő híreket ezeken a helyi csatornákon keresztül nyerik ki. Így a specializált, a környezetükre fókuszáló hírek segítik a helyi média fennmaradását a globális tömegmédiumokkal szemben.

A tömegmédia nagy szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. Az emberek nagy érdeklődéssel figyelik a világ eseményeit, mivel ezek hatással vannak az ő országuk gazdaságára és belpolitikai működésükre is. A legnagyobb éhség azonban a szenzációkra, botrányokra és pletykákra van igazán. A hírek nemzetközi színterén többségben a pénzügyi és politikai hírek vannak jelen. A globális tömegkommunikációban azonban megfigyelhető egyfajta tartalmi specifikáció. A digitális televízió csatornák műsorai bizonyos tematikák szerint rendeződnek és szólítják meg célcsoportjaikat a világ minden táján. A legelterjedtebb tematikus csatornák a hírcsatornák, mint a BBC vagy a CNN, az említett példáknál maradva. Azonban ne feledkezzünk meg a sport, mint a Eurosport, vagy a zenecsatornák, mint az MTV mellett sem.

Így összességében elmondható, hogy a globális tömegkommunikáció elengedhetetlen a világon belüli tájékozottsághoz, de ne feledkezzünk meg arról, hogy kérdéses mekkora befolyásoló erővel bír az emberek gondolkodására.

Beregszászi Attila, Esztergálos Dorottya, François Vivien

forrás: Bayer József (2002): Globális média, globális kultúra, elérhető: www.matud.iif.hu/02jun/bayer.html, letöltve: 2016. március 21.

Kommunikációs gyakorlat2