A globalizáció életünk minden területén jelen van, nincs ez másképp a tömegkommunikációval sem. A globalizáció különleges szerepet tölt be a tömegkommunikáció életében. Egyrészt tárgya, másrészt előidézője, eszköze a folyamatnak. A globalizáció hatására fokozódtak a gazdasági és társadalmi egyensúlytalanságok a fejlett és fejlődő országok között, továbbá veszélybe került az információ szabad áramlása.
Kezdetben az egyes médiumok mind nemzeti szinten kezdték meg pályafutásukat, ennek oka elsősorban a nyelvi nehézségekbe ütközés volt. A nyomtatott sajtó és a rádió továbbra is inkább nemzeti médiumnak számítanak, míg a televízió éppen ezek ellenkezője, a legmeghatározóbb szereplő a globalizáció gyorsulásában. Elegendő csak a kábelre, a műholdra vagy bármilyen adatátviteli eszközre gondolni, amelyek segítségével a vételkörzet áttörte a határokat. Ma már teljes mértékben nemzetközivé, globálissá vált a média. A különböző nemzetközi események, pl. háborúk egyre inkább kiváltották az igényt a globális információk irányába. Emellett pedig a technológia jelentős fejlődése és a befektetett tőke is hozzájárult a globalizáció terjedéséhez.
A média szerkezete is másképpen néz ki ennek hatására:
Globális szint ->Nemzetállam szint -> Nemzeti régió szint -> Település szint. Ebben a struktúrában is felfedezhetjük a centrum-periféria elmélet sajátosságait, mint pl. a centrum országokból áramlik az információ, ők rendelkeznek fejlettebb médiával és nagyobb a tőke is.
Napjainkban egy új trendnek is a szemtanúi lehetünk. Egyre több országban az figyelhető meg, hogy a médiipart egy óriási vagy néhány nagyobb médiavállalat uralja. Természetesen vannak olyan műfajok, amelyek alkalmasak arra, hogy globalizálódjanak („one-off media”). De igencsak aggasztó az, ha a globalizáció azokat a műfajokat is „megtámadja”, amelyek nem alkalmasak arra („cash-flow” media).
A globális tömegmédiának számos válfajával találkozhatunk. Elég csak arra gondolni, hogy CNN International, BBC World vagy MTV Europe. Ezek kifejezetten nemzetközi médiumok. Másik csoport egy ország médiacsatornáinak közvetlen sugárzása vagy terjesztése más ország körében. Továbbá az olyan termékek, amelyeket a hazai médiakibocsátás kiegészítése érdekében importálnak. Vannak olyan külföldi műfajok vagy formátumok, amelyek adaptálnak a hazai közönség igényeihez. Ide tartoznak a nemzetközi tudósítások is vagy a vegyes tartalmak és talán a legegyértelműbb, az internet.
A globalizációból következik egyfajta függőség is, a nemzetközi médiafüggőség, mert a globalizáció kedvez a függőségi viszonyoknak. A médiaimperializmus megállapításai szerint egyrészt ez kedvez az egyensúlytalanságok növekedésének, aláássa a kulturális önállóságot, valamint a kultúrának az ún. homogenizációja alakul ki.
A globalizáció hatásait megfigyelhetjük a tartalom és a közönség tapasztalatának átalakulásában is. Ez a folyamat a média transznacionalizálódásának folyamata, amelynek első része a tartalom átalakítása, második része pedig a közönségre gyakorolt hatás. Három áramlást tudunk elkülöníteni, az első a nemzeti (külföldi tartalom nemzeti televízióban),ebben egy importtevékenységet látunk, amely során a nemzeti média a kölcsönzés útján válik nemzetközivé. A második a kétoldalú (egyik országból származó és oda is szánt tartalmat közvetlenül befogadják), amely főként akkor történik, ha a két ország között sok a kulturális, nyelvi és tapasztalati hasonlóság. A harmadik a többoldalú (tartalom előállítása nem konkrét nemzeti közönség számára), amely az internet térnyerésével rengeteg összetett többoldalú folyamatot indított be.
Talán a hírszolgáltatás a legfontosabb terület, ahol a globalizációnak hatalmas szerepe van, mert a legtöbb ember érdeklődik a hírek után, legyen az külföldi vagy belföldi.Természetesen egészen másra vagyunk kíváncsiak, ha belföldi híreket hallgatunk. Ebben az esetben például sokkal jobban érdeklődünk a közvetlen környezetünkben zajló események, történések iránt (emiatt van nagy nézettsége a helyi televízióknak). A külföldi híreknél viszont jobban kedveljük a megrázó, horrorisztikus, katasztrófákat, mivel ez túllép az ingerküszöbünkön. Elegendő csak arra gondolni, hogy amennyiben valahol valamilyen természeti katasztrófa vagy merénylet történik, katasztrófaturisták tömege látogat el a helyszínre. A nemzetközi hírek területén egy másik trend is elterjedőben van, egyre nyitottabbak vagyunk a sportra, szórakoztatóiparra, a turizmusra, a divatra és nem utolsó sorban a bulvárhírekre és a hírességek történeteire, a pletykákra.
A globalizáció hatására lehetőség van arra is, hogy az egyes országok egymás között kereskedjenek a médiakultúrában, tehát tudnak egymástól különböző tartalmat vásárolni és eladni vagy kölcsönadni egymásnak. Európában éppen emiatt alakult ki az ún. amerikanizáció jelensége is, ami fenyegetően hatott a kulturális értékekre. Emiatt kialakítottak egy három lépcsős tényezőt, amit azonban az Európai Unió nyitott piacok elve tett nehézkessé. A fenyegetés közel sem ennyire domináns és félelmetes, mert a legtöbb kutatás azt mutatja ki, hogy az adott ország nemzeti tartalmai válnak mindig a legnézettebbé, legnépszerűbbé. Erre példaként szolgál az MTV korlátozott sikere Európában. Kezdetben nagyon sikeres volt, mert bevonzotta a fiatal célcsoportot, közönséget szerzett. Később arra kényszerítették az MTV-t, hogy az adott ország saját nyelvén szólaljanak meg a bemondók. Tehát míg a zene angol nyelve erősség volt, addig a műsorvezetők angol használata nem volt túl előnyös.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a globalizáció hatása a tömegkommunikációra tény, azonban a hatása nagymértékben függ a nemzeti médiaszerkezettől és a kettő közötti összefüggésektől. A globális kommunikáció fontos és szerves része a médiapiacnak, de ahhoz, hogy meghatározóvá és nyilvános kommunikációvá váljon, szükséges egy globális politikai rendszer, ami ennek utat ad.
Készítette: Szabó Nikolett, Tóth Eszter, Zsoldos Vanda
Források:
Denis Mcquail (2003): A tömegkommunikáció elmélete, Osiris Kiadó Kft., Budapest
Varga Ákos (2016): Kommunikációs gyakorlat órai jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem